Irán a németeknek vágna oda az USA helyett
A csütörtöki külügyminiszteri csúcson Brüsszel 180 iráni természetes és jogi személlyel szélesíti ki a büntető intézkedésekkel sújtottak körét, ami vízumtilalommal, illetve az Európában lévő vagyon befagyasztásával jár együtt. A külügyminiszteri csúcson született közös állásfoglalás további szankciós intézkedések lehetőségét is kilátásba helyezi, főleg az iráni pénzügyi rendszer, illetve az energetikai szektor elleni szankciókat.
William Hague brit külügyminiszter azt mondta, szeretné, ha erősítenék az Iránra nehezedő gazdasági nyomást, különösen a pénzügyi szektoron, a többi európai állammal közösen. A britek már a héten evakuálták teheráni külügyi képviseleteiket, diplomatáikat pedig hazahívták. Franciaország, Németország és Hollandia szintén visszahívta nagyköveteit, Norvégia ideiglenesen bezárta képviseletét, az olasz külügyminiszter pedig Rómában felszólította az iráni nagykövetet, hogy adjon garanciát arra, az olasz kirendeltséget nem éri támadás.
Franciaország eközben azt szeretné elérni a tanácson, hogy szabjon ki szankciókat a már megtörtént támadások miatt, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig egyenesen az iráni központi bank vagyonának befagyasztását és az olajimport betiltását javasolta. De egyesek tartanak tőle, hogy egy európai olajembargó az olajárak drasztikus emelkedését okozhatja, olyankor, amikor Európa amúgy is válságban van. Alain Juppé francia külügyminiszter ennek kapcsán újságíróknak azt mondta: megoldható, hogy a Görögországba irányuló iráni olajszállítás felfüggesztése esetén a kieső mennyiséget máshonnan pótolják. A közös állásfoglalás szerint a szankciókat az EU január végéig konkretizálja.
Ramstein veszélyben?
Iráni támadás készül Németország ellen – írta mai számában a Bild című német bulvárlap. A német szövetségi főügyészség már nyomoz az ügyben. Mivel Irán nem tud közvetlen támadást intézni az Egyesült Államok ellen, így jobb híján Németország került a célkeresztbe az ottani amerikai támaszpontok miatt. A válaszcsapás fő célpontja minden bizonnyal a ramsteini bázis lenne, mivel ez az egyik legnagyobb amerikai támaszpont külföldön, és mint ilyen, kiemelkedő szerepet játszik a katonai és hadianyag-utánpótlásban. De felmerülhet a landstuhli katonai kórházi komplexum is, ahol a bevetési területen megsebesült katonákat ápolják.
Közvetlen veszély nem fenyegeti Németországot – sietett megnyugtatni a szövetségi nyomozóhivatal vezetője, de további részleteket nem árult el.
Az izraeliek nem terveznek támadást – még
Az izraeli védelmi miniszter, Ehud Barak csütörtökön egy rádióinterjúban kijelentette: nem ez a megfelelő időpont egy Irán elleni támadásra. – Jelenleg nem áll szándékunkban reagálni az iráni atomfenyegetésre, és nem akarjuk elkötelezni magunkat a háború mellett, ha az nem feltétlenül szükséges – idézte a politikust az AFP francia hírügynökség.
– Az álláspontunk három pontban nem változott: egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán számunkra elfogadhatatlan, készen állunk rá, hogy ezt megakadályozzuk, de hogy milyen módszerrel, azt még nem döntöttük el – szögezte le Barak a riporter azon kérdésére, hogy milyen utóhatásai lehetnek egy esetleges fegyveres konfliktusnak Irán és Izrael között, azt állítva, ő derűlátó. – Egy háború nem piknik, ez biztos. De ha Izraelt rákényszerítik, hogy reagáljon, nem lesz ötvenezres véráldozat, és még azon is csodálkoznék, ha ötszázan áldozatul esnének a támadásainknak – feltéve, hogy az emberek otthon maradnak – mondta, emlékeztetve arra, hogy az 1991-es Öböl-háborúban sem volt, csak egyetlen áldozata az izraeli támadásoknak.
Az Egyesült Államok legmagasabb rangú katonai vezetője eközben arról beszélt, egyáltalán nem biztos, hogy Izrael előre figyelmeztetné Washingtont egy Irán elleni támadás előtt. Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – úton Londonba, a repülőgép fedélzetén szerda éjjel adott nyilatkozatában – elismerte, hogy az Egyesült Államok és Izrael eltérően ítéli meg, hogy mi a legjobb módja Irán és atomprogramja kezelésének. Az Egyesült Államoknak ugyanis meggyőződése, hogy a szankciók és a diplomáciai nyomás a helyes út annak hangoztatásával együtt, hogy minden opció nyitott.
Utóbbi a diplomácia virágnyelvén azt jelenti, hogy nem kizárt egy katonai beavatkozás sem. – Nem vagyok biztos abban, hogy az izraeliek osztják véleményünket. Mivel nem értenek egyet ezzel, és mivel számukra Irán valódi fenyegetést jelent, azt gondolom, hogy talán helyes azt mondani, hogy elképzeléseink jelenleg mások – fogalmazott a tábornok, hozzátéve, hogy minden téren nézetkülönbségek vannak az Egyesült Államok és Izrael között. Erre reagálva Barak azt mondta, Izrael szuverén állam, így katonasága és kormánya csakis az izraeliek biztonságát és érdekeit tartja szem előtt.
