Gránátalma és olívaolaj miatt ritkán szoktak háborúba keveredni egymással az országok. Egy másfajta olajért viszont már számos csatát vívtak, csakhogy abból az olajból – kőolajból – Izraelben nem sok akad. Fél évszázadnyi olajkutatás és kitermelés eredményeképpen eddig összesen 20 millió hordó nyersolajat sikerült a Szentföldön a felszínre hozni. Ami alig több Szaúd-Arábia kétnapi termelésénél. Mondogatta is Golda Meir néhai miniszterelnök, hogy „Mózes 40 évig rángatott minket a pusztában, hogy végül bevezessen bennünket az egyetlen helyre a Közel-Keleten, ahol nincs olaj”.

Tévedett. Nyolc évvel ezelőtt egy Tovia Luskin nevű geológus a Biblia útmutatásai alapján kezdett olaj után kutatni, s azzal a hírrel lepte meg a világot, hogy Izrael középső részén a földfelszín alatt 65 millió hordós olajkészlet rejlik. Nem lett igaza. Alig egy évvel később ugyanis rájöttek, hogy nem 65, hanem 100 millió hordónyi olajat rejt a föld. De ezt a becslést is korrigálni kellett: az AP pár éve megírta, hogy a Givat Olam kutatóhelyen az olajkincs nagyságrendje meghaladja az egymilliárd hordót.

Ráadásul a Noble Energy nevű amerikai energiaipari konzorcium tavaly bejelentette, hogy nagy kiterjedésű földgázmezőt fedeztek fel a Földközi-tenger talapzata alatt, Haifa városától 80 kilométerre nyugatra. A Támár fantázianevű gázmező a becsléseknél lényegesen több, mintegy 200 milliárd köbméter földgázt rejt. Ha a hír igaz, akkor a támári az utóbbi évek legnagyobb új feltárású lelőhelye a világon. Szakértők szerint a természeti kincs gazdaságosan kitermelhető, s így Izrael már 2012-re földgáz-exportőr országgá válhat.

Támár óvatos becslések szerint a következő 35 évre megoldja Izrael energiagondjait. Ilyen kincsért viszont már indítottak háborút. Egyes kommentárok szerint az elmúlt napok izraeli-libanoni határincidense sem az inkriminált fáról szólt, hanem a vitatott hovatartozású gázmezőről. Arról van szó ugyanis, hogy nem Támár az egyetlen mező, ahol kutatás folyik. A Földközi-tenger mélyén a legújabb felmérések szerint az izraeli partvidéktől egészen Ciprusig összefüggő földgáz- és kőolajmező húzódik. Az Amerikai Geológiai Társaság adatai szerint a közel magyarországnyi területen legkevesebb 8000 milliárd köbméter földgáz található, amely a világ ismert, de még feltáratlan kapacitásának mintegy 30 százalékát teszi ki. Ugyanebben a térségben a becslések szerint legalább 1,7 milliárd hordó olaj is található.

Érthető tehát a Dél-Libanonon uralkodó milícia, a Hezbollah riadója, miszerint „Izrael libanoni területről akar földgázt lopni”.
Izrael jelenleg szinte teljes egészében külföldi energiaforrásoktól függ. Éppen a napokban jelentette be Isztambulban Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Reccep Tajjip Erdogan török kormányfő, hogy „gazdasági megfontolásokból” még sem építik meg a tervezett Kék Áramlat gázvezeték izraeli leágazását.

Azért még a vallásos Izrael is óvatosan bánik az olajgazdagságot jövendölő próféciákkal. Például Mózes 5. könyvének ide vonatkozó versével, miszerint „Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban”. Áser törzsének a kijelölt lakóhelye Cézáreától a libanoni határig terjedő partszakasz volt. Történetesen az a hely, amellyel szemben tavaly a Támár földgázmezőt feltárták.

Kapcsolódó cikkek: A német export idén és jövőre talpra állhat | Líbiában elengedtek egy állítólagos izraeli kémet | Netanjahu: Ankara nem hallgatott ránk | Orosz exportstop a búzaáremelkedés letörésére | Egy fa miatt lőttek az izraeli-libanoni határon