A Háárec értesülései szerint az Egyesült Államok által terroristaként nyilvántartott Kasszem Szulejmani által vezetett al-Kudsz Erők egész Szíria területén működnek. A Forradalmi Gárda e különítménye az Iránon kívüli különleges műveletekkel van megbízva. Egyes információk arról szólnak, hogy a Hezbollah libanoni síita szervezet is élénk tevékenységet folytat Szíriában.

Szíriai lakosok és a helyi média szerint vannak katonai egyenruhát viselő emberek, akik csak perzsául beszélnek egymás között. A használt nyelv mellett egy másik árulkodó jel az arcszőrzet: "a szíriai hadseregben tilos a szakáll, így ha katonákat látunk szakállal, feltételezhetjük, hogy nem tartoznak szorosan véve a szíriai hadsereg állományába" - sugallta a névtelen forrás. Legelőször a tüntetések fészkének számító Deraa lakói panaszkodtak az iráni jelenlétre, de az iszlám köztársaság azóta több más helyre is "betette a lábát".

Az iráni szerepvállalás a nakba (1948. május 15.) és a naksza (1967. június 5.) évfordulóján a Golán-fennsíkon tartott tüntetésekkel új zenitet ért el. A palesztin emléknapokon az iráni Forradalmi Gárda utaztatta ki a tiltakozókat az izraeli-szíriai határra, az egészet nem a szíriaiak kezdeményezték - hangsúlyozta a Háárec forrása, hozzátéve, hogy a szíriai hadsereg azért tudott a buszokról, és rábólintott a dologra.

A névtelen informátor szerint a naksza napjára az irániak az Ahmed Dzsibril irányította Palesztina Felszabadítása Népfront tagjai közül toboroztak tüntetőket, akiknek a részvételért 1000, míg mártírhaláluk esetén családjaiknak 10 ezer dollárt ígértek. A Golán-fennsíki akció másnapján lázongás tört ki a Damaszkusz közelében található jarmúki palesztin menekülttáborban. A Háárec forrása szerint ez azért volt, mert a szervezők nem fizették ki az ígért összeget a tiltakozás résztvevőinek. A több száz, feldühödött palesztinra végül a biztonságiak tüzet nyitottak, s megöltek 14 embert.

Az irániak egyidejűleg Libanonban is megpróbálkoztak a szíriaihoz hasonló akciókkal, de ott kevesebb sikerrel jártak.