Mohamad Dzsavad Zarif a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott előadásában kiemelte, hogy az iszlám köztársaság ugyan "forradalmi állam", de csak belpolitikai értelemben, és a nemzetközi politikában nem törekszik az erőviszonyok megváltoztatására. Meggyőződése, hogy az iráni atomprogramról július 20-ig végleges megállapodást lehet kötni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai és Németország alkotta hatos csoporttal. A megbeszélés február 18-án kezdődik Bécsben. Minden hónapban egyeztetnek majd a legmagasabb szinten, és a szakértői szintű tárgyalást is havonta folytatják - mondta az iráni diplomácia vezetője.

A nukleáris fejlesztések körüli konfliktus egy ok nélküli válság - vélekedett Zarif. Irán nem akar atomfegyvert szerezni, mert tudja, hogy már az is fenyegetné a biztonságát, ha az a látszat keletkezne, hogy atomfegyver megszerzését tervezi. Ebben az esetben a szomszédos országok támogatást kérnének a térségen kívüli partnereiktől, ez pedig gyengítené Irán stratégiai pozícióját, amelyet földrajzi nagysága és hagyományos katonai ereje révén foglal el - fejtette ki Zarif. A szíriai válságról azt mondta: Irán fegyverszünetet akar és a külföldi harcosok kivonulását sürgeti, és hajlandó latba vetni befolyását Bassár el-Aszad szíriai elnöknél, ha Szaúd-Arábia közbenjár azért, hogy a radikális dzsihádisták tegyék le a fegyvert. Hangsúlyozta, hogy a szélsőségesek elleni küzdelemben azonosak Irán és Szaúd-Arábia érdekei. Szíria a polgárháború miatt a szélsőségesek fészkévé lett, éppen úgy, mint Afganisztán a nyolcvanas években, amikor a szovjet megszállás idején megerősödtek az iszlamista lázadók. A tálibok megteremtői most a tálibok áldozatai lettek - mondta az iráni külügyminiszter.

Az iráni atomprogrammal kapcsolatban a Nyugat attól tart, hogy az iszlám köztársaságban titokban atomfegyver előállításán dolgoznak. A teheráni vezetés viszont azt állítja, hogy nukleáris fejlesztési programja békés célokat szolgál. A vita évek óta tart, a nemzetközi közösség szankciókkal próbál nyomást gyakorolni a perzsa államra. Teherán tavaly novemberben ideiglenes megállapodást kötött a hatokkal. Az egyezmény alapján nem dúsíthatja 5 százaléknál magasabb szintre uránkészleteit, és semlegesítne kell az ennél nagyobb arányúra dúsított készleteket, a hatok pedig cserébe enyhítik a nemzetközi szankciókat és nem vezetnek be újabbakat.