A terv a nyugati országok aggodalmait lett volna hivatott csökkenteni, amelyek attól tartanak, hogy Teherán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. Az elutasító válasz összhangban áll azzal, hogy az iszlám köztársaság már két hónapja a terv módosítását szorgalmazta.

A Mohamed el-Baradei akkori NAÜ-főigazgató által tavaly októberben kidolgozott terv értelmében Irán átadta volna alacsony fokon dúsított uránkészlete 70 százalékát, amelyet külföldön tovább dúsítottak volna, és fűtőelemeket készítettek volna belőle orvosi kutatóreaktorokhoz. Teherán az uránkészlet átadása után egy évvel kapta volna meg a kazettákat. Ily módon olyan szint alá csökkent volna az iráni uránkészlet, amelyből az iszlám köztársaság már nem állíthatott volna elő nukleáris robbanófejhez szükséges, magas fokon dúsított uránt elegendő mennyiségben.

Nyugati diplomaták szerint Teherán tavaly októberben elvi beleegyezését adta a cserébe. Később azonban visszakozott és követelte, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete és a kazetták cseréje párhuzamosan történjen meg. Ezáltal viszont nem csökkent volna az iráni uránkészlet olyan szint alá, amelyből ne lehetne nukleáris fegyver előállításához szükséges, magas fokon dúsított uránt előállítani.