A híres iráni emberi jogi aktivista - aki a nők és a gyermekek jogaiért folytatott küzdelméért kapta meg a rangos  elismerést 2003-ban - az újságnak kifejtette: nem azt tartja  hibának, hogy Washington párbeszédet akar kialakítani az iráni  vezetéssel. Szerinte, ha a Nyugat azonban csak a nukleáris kérdésre  koncentrál, akkor Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök - akinek a jogvédő  tájékoztatása szerint az elképzelhető legalacsonyabb a népszerűsége  - úgy állíthatja be népének, hogy a Nyugat szemben áll Irán nemzeti  érdekeivel.

Ha azonban a Nyugat elsősorban az emberi jogok helyzete  ügyében gyakorolna nyomást, akkor Ahmadinezsád bázisa napról napra  fogyatkozna.
Az amerikai kormány a hasonló vádakat elhárítva már több ízben  közölte, hogy nem csak a nukleáris kérdéssel foglalkozik, az emberi  jogok témája is napirenden van. Ebadi viszont úgy látja, ez a  kérdéskör elsikkad.

Az iráni jogvédő - aki Washingtonban nyilatkozott a lapnak,  amely szerkesztőségi cikkben ismertette Ebadi véleményét -  kifejtette: az Egyesült Államok biztonsága szempontjából sokkal  fontosabb az, hogy milyen természetű az iráni kormány, minthogy  megállapodások szülessenek az atomdossziéról. Egy demokratikus  kormány valószínűleg nem törekedne atombomba előállítására, s ha  mégis, a fegyver nem jelentene fenyegetést egy olyan vezetés  kezében, amely nem tekinti Amerikát és Izraelt ellenségnek.  Másfelől, ha sikerülne is Ahmadinezsáddal egy látszólag megnyugtató  megállapodást kötni, az nem sokat érne, mert senki nem hinné el,  hogy a nukleáris fegyverkezési program leállítását ígérő kormány  holnap nem kezd máshol újabb titkos programba.

Ebadi leszögezte: Barack Obama elnök olyan embernek nyújt baráti  jobbot, akinek vér tapad a kezéhez. "Legalább el kellene kerülnie  vele a baráti kézfogást" - mondta az iráni jogásznő a washingtoni lapnak.