galéria megtekintése

Irán besegít Irakban - akár az amerikaiakkal együtt

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 16. számában
jelent meg.

Hírösszefoglalónk
Népszabadság

Miközben az iraki kormány azt kürtölte világgá, hogy a hadsereg egységei 24 óra alatt közel 280 iszlám szélsőséges fegyverest öltek meg, és ellentámadásba lendültek át Bagdadtól északra, Washingtonban egyre többen sürgetik Barack Obama amerikai elnököt, hogy az Irakban fenyegető, szörnyű katasztrófa megelőzése érdekében üljön le tárgyalni Teheránnal.

Önkéntesek vonulnak harcba a terroristák ellen Bagdad utcáin át - az Isis már nincs messze
Önkéntesek vonulnak harcba a terroristák ellen Bagdad utcáin át – az Isis már nincs messze
Thaier al-Sudani / Reuters

A síita Iránban ugyanis komoly aggodalmat kelt a szélsőséges szunnita szervezet, az al-Kaida terrorhálózat regionális helytartójává előlépett Iraki és Levantei Iszlám Állam (angol rövidítéssel ISIS) térnyerése. Teherán szombaton állítólag kétezer fős katonai egységet dobott át Irakba, és egy iráni tábornok is segít Bagdad védelmének megszervezésében.

A generális történetesen az Iráni Forradalmi Gárda speciális erőinek a parancsnoka, ezen egységek – a Szaddám Huszein megdöntését hozó 2003-as amerikai–brit invázió idején – többször összecsaptak az amerikai alakulatokkal – írta a londoni The Guardian.

 

Lindsey Graham vezető amerikai republikánus szenátor arra sürgette Obamát, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat Iránnal. Graham más republikánus törvényhozókkal együtt kiábrándítónak nevezte azt, ahogy az elnök kezeli az iraki helyzetet. Obama kizárta, hogy szárazföldi erőket küldjön a közép-keleti országba, de a légi csapások lehetőségét nem zárta ki. Haszan Róháni iráni elnök úgy nyilatkozott, Irán nem avatkozik be, de a nemzetközi jog keretein belül kész segítséget nyújtani az iraki kormánynak a szunnita szélsőségesek elleni harcban.

Az iraki hadsereg kiégett járművei a szunita radikálisok által kontrollált területen
Az iraki hadsereg kiégett járművei a szunnita radikálisok által kontrollált területen
Stringer / Reuters

Az államfő azt sem zárta ki, hogy Teherán közösen lépjen fel az Egyesült Államokkal a dzsihádistákkal szemben. Ugyanakkor Róháni tagadta azon sajtóértesüléseket, amelyek szerint iráni csapatok lennének Irakban – jelentette az MTI. Ezzel szemben Ali Samhani, az iráni legfőbb nemzetbiztonsági tanács titkára vasárnap elhárította Washington és Teherán bármiféle együttműködését Irak ügyében. – Az iraki kormány kérésére készek vagyunk megvizsgálni a kérdést, de ez nem érint semmilyen harmadik országot – mondta Samhani az Egyesült Államokra utalva.

John Kerry amerikai külügyminiszter iraki kollégájával folytatott telefonbeszélgetésben 12 millió dollár értékű katonai segítséget ígért. Kerry ugyanakkor hozzátette: az ISIS-szel szemben csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha az iraki politikai erők és vezetőik félreteszik vitáikat, és egységbe tömörülnek. A washingtoni diplomácia irányítója sürgette, hogy a bagdadi kormány tegye világossá: az ISIS elleni offenzíva célja nem a síita–szunnita viszály szítása, hanem a felkelők visszaszorítása. Síita milicisták a kormányerők oldalán harcolnak a szunnita ISIS-fegyveresek ellen.

Minden erőt bevetnek. Iraki kormányerők tüzérséggel lövik a dzsihádista felkelőket Bagdadtól hatvan kilométerre délnyugatra
Minden erőt bevetnek. Iraki kormányerők tüzérséggel lövik a dzsihádista felkelőket Bagdadtól hatvan kilométerre délnyugatra
Alaa Al-Marjani / Reuters

Ugyanakkor a múlt héten az iraki parlament nem tudott dönteni a rendkívüli állapot kihirdetéséről, miután szunnita és kurd politikusok bojkottálták az ülést – emlékeztetett a CNN. Bagdadtól északra, Moszul, Tikrit és Szamara környékén vasárnap is heves harcok dúltak.

A legbefolyásosabb iraki síita hitszónok felhívására több ezer önkéntes jelentkezett, hogy harcoljon a dzsihádistákkal. Az utóbbiak azzal válaszoltak, hogy aknavetővel lőtték az egyik toborzóközpontot, ahol a támadás következtében legalább hatan meghaltak. Az ISIS azzal a hírrel is „robbantott”, hogy állítása szerint fegyveresei állítólag 1700 irakit, többségében foglyul ejtett kormánykatonákat mészároltak le. A dzsihádista portálokon publikált közlést független források egyelőre nem erősítették meg.

Nincs más, mint a beavatkozás – állítja Blair

Az egyre súlyosabb iraki konfliktus, a szunnita szélsőségesek térnyerése kapcsán megszólalt a Munkáspárt élén Nagy-Britanniát kormányfőként –1997 és 2007 között – irányító Tony Blair. A közel-keleti megbékélést elősegíteni hivatott nemzetközi kvartett megbízottja, elsőként saját honlapján (www.tonyblairoffice.org) megjelentetett terjedelmes esszéjében fejtette ki véleményét az iraki helyzetről és annak okairól, majd a BBC és a Sky News tévécsatorna vasárnap reggeli politikai magazinjainak adott interjúkat.

Tony Blair „a jelenlegi közel-keleti katlan bizarr olvasatának” tekinti azokat az állításokat, melyek szerint a 2003-as katonai támadás és Szaddám Huszein elmozdítása nélkül nem alakult volna ki a válság, és Irak ma stabil ország lenne. A népét, de különösen a kurdokat, síitákat és mocsári arabokat „visszataszító elnyomásban tartó” Szaddámot ugyanúgy érintette volna a 2011-ben kezdődött arab tavasz vagy forradalom, mint Tunéziát, Líbiát, Egyiptomot, Jement, Bahreint és Szíriát. Az exkormányfő regionális krízist lát a Közel-Keleten, melynek gyökereit „a helytelen politikai gyakorlat és a vallással való visszaélés keverékében kell keresni”.

A most 61 éves brit politikus közel-keleti közvetítőként képzeli el a jövőjét, és nem érez vonzalmat brüsszeli karrier iránt. Annak ellenére szólít fel Irakban és Szíriában is intervencióra, hogy belátta, valójában a nyugati országok által eddig követett megoldások egyike sem vált be. Sem az iraki rezsim megdöntése és az ország újjáépítésére csapattelepítéssel tett erőfeszítések, sem a líbiai hatalomban a légitámadások nyomán elért változások, sem a Szíriában mutatott passzivitás nem hozott tartós rendezést.

A Nyugat mégsem maradhat tétlen, mert a „regionális nehézségek mindenkit érintenek”. Az érdektelenség, a közömbösség szerinte nem tekinthető „józan” politikának. Mint felidézte, brit, német és francia nemzetbiztonsági szakértők is a Szíriából visszatérő szélsőséges dzsihádistákban látják a legnagyobb veszélyt. (Londoni tudósítónktól)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.