Utoljára huszonhét évvel ezelőtt járt ilyen magas rangú magyar politikus az iszlám köztársaságban. – Az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók ellenére az Európai Unió tagállamai – a britek kivételével – soha sem szakították meg a diplomáciai kapcsolatokat.

Fotó: Szajed Ali Hamenei ajatollah hivatalos honlapja / MTI/AP

Az iráni atomprogramról idén júliusban született egyezség óta felgyorsultak az események, egyre több magas rangú politikus és egyre több multinacionális vállalati vezető megy a 77 millió lakosú Iránba, ahol a külvilágra való nyitással hatalmas piaci lehetőségek nyílnak meg. Az utóbbi években magyar részről a keleti nyitás jegyében tudatosan próbáltak kapcsolatokat építeni Irán felé, más uniós országokhoz képest némi késésben vagyunk – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója.

Bár a hidegháború alatt a kádári Magyarország és az utolsó sah, a néhai Reza Pahlavi rendszere más-más táborba tartozott, a kapcsolatok viszonylag szorosak voltak: 1978-ban – egy évvel a Khomeini ajatollah vezette forradalom előtt – Pahlavit Budapesten az ELTE díszdoktorává avatták. Irán vásárolt Ikarus buszokat és magyar szakemberek szerelték be egy hagyományos iráni erőmű léghűtését, ami magyar szabadalomra, a Heller-Forgó rendszerre épült.

Orbánt nagy küldöttség, 140 üzletember kísérte el Teheránba. N. Rózsa Erzsébet szerint a kőolaj- és földgázkitermelés mellett az élelmiszer-, és könnyűiparban érdemes üzleti lehetőségeket keresni, de az Iránt sújtó aszály miatt komoly a kereslet a különböző víznyerési-vízgazdálkodási technológiákra. – Magyarország az oroszok által épített busheri atomerőmű biztonságos működtetéséhez adhat el képzési és tréningprogramokat. Ezek régóta futó, bevált programok, mindegyik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt és jóváhagyásával zajlik – mondta az Iránnal foglalkozó kutató arra, hogy Orbán Teheránban jelezte: Magyarország bekapcsolódna az iráni atomprogramba.

Fotó: Iráni elnökség hivatalos honlapja / MTI/AP

Az iszlám köztársaság komoly (gazdaság)jogi változásokkal készül a külföldi cégek benyomulására. Egy új törvény értelmében a kőolaj és földgázágazatban vegyes vállatokat alapító külföldiek a befektetett tőke arányában részesülhetnek a kinyert szénhidrogénkincsből.

Hogy a nagy gazdasági nyitást követik-e politikai változások, azt nehéz megjósolni. Jövőre új parlamentet választanak, szintén közvetlen úton választják meg a legfőbb vallási vezetőről döntő testület, a Szakértők Gyűlésének tagjait. Mindenesetre a mai Irán kicsit emlékeztetett az 1980-as évek végének Magyarországára. Ahol léteztek bizonyos kötöttségek, de közben a társadalmi-gazdasági valóság teljesen más képet mutatott.