Irán két hónapon belül képes lenne nukleáris fegyver gyártására alkalmas hasadóanyagot előállítani, ha újrakezdené az urándúsítást - jelentette ki keddi szenátusi meghallgatásán John Kerry amerikai külügyminiszter.

Kerry ugyanakkor leszögezte, hogy ez önmagában nem jelenti azt, hogy Irán képes lenne robbanótöltetet gyártani, vagy atomkísérletre alkalmas rendszert létrehozni.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte, az iráni atomprogramról Bécsben újraindult tárgyalások várható végkifejletét illetően "nem optimista". E tárgyalásoknak a nem hivatalos határidő értelmében júliusig kellene elvezetniük a megállapodáshoz.

A Washington és Teherán közötti kétoldalú viszony fontos fejleménye, hogy Fehér Ház kedden közölte: "nem életképes" az iráni vezetésnek az a döntése, hogy Hamíd Abutálebit kívánja megtenni az iszlám köztársaság ENSZ-nagykövetének. Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az amerikai hatóságok megtagadták-e a beutazó vízumot a diplomatától.

Abutálebi amerikai vádak szerint szerepet játszott a teheráni amerikai nagykövetség 1979-ben történt megszállásában és a követségi alkalmazottak 444 napig tartó fogva tartásában. Az amerikai szenátus hétfőn egyhangúlag elfogadta azt a törvénytervezetet, amely kitiltaná az iráni diplomatát az ország területéről, és a kezdeményezésnek a képviselőházban is erős a támogatottsága.

Szenátusi meghallgatásán Kerry a szíriai konfliktussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy annak csakis politikai megállapodás vethet véget, nem pedig egy katonai csapás, vagy külső erő. Szavai szerint az Egyesült Államok megnövelte a segítségnyújtást a mérsékelt szíriai erők számára, ám ennek mibenlétét nem fejtette ki.

A Wall Street Journal keddi közlése szerint egyébként Szíria ügyében Washingtonban - a Pentagonnal szemben - éppen a külügyi tárca játszik héja szerepet, azaz sürget keményebb fellépést. A védelmi minisztérium a diplomaták nyomása ellenére nem kíván kiképzést nyújtani a mérsékelt Aszad-ellenes erők fegyvereseinek, mert álláspontja szerint Damaszkusz emiatt leállíthatja vegyi fegyvereinek kiszolgáltatását, és Amerika a konfliktus eszkalációja esetén közvetlenül belesodródhatna egy újabb közel-keleti háborúba.

Kerry a szenátusban azt mondta, hogy eddig Bassár el-Aszad elnök vegyifegyver-arzenáljának 54 százaléka hagyta el Szíriát.

Az amerikai külügyminiszter a meghallgatáson kijelentette: az akasztotta meg a közel-keleti békefolyamatot, hogy Izrael a múlt héten 700 újabb lakás építéséről tett bejelentést Kelet-Jeruzsálemben, és hogy március 29-én nem engedte szabadon palesztin foglyok egy újabb csoportját. A külügyminiszter az izraelieket és a palesztinokat egyaránt bírálta amiatt, hogy az utóbbi időben tett lépéseikkel "nem járultak hozzá" a békefolyamathoz. (A palesztinok válaszlépésként az államiságuk de facto elismertetését kezdeményezték több nemzetközi szervezetben.)

Kerry egyébként az összeomlással fenyegető közel-keleti béketárgyalások ügyében a nap folyamán megbeszélést folytat Barack Obama elnökkel.