A kommentár szerint Orbán új adótervezete kirángatta az embereket az apátiából. Kiemeli, hogy eddig vidéken nem érdeklődtek a politika iránt, most viszont nem csak a fővárosban, hanem tíz vidéki nagyvárosban is tiltakoztak az internetadó ellen. Miközben Orbán Viktor növelte hatalmát, olyan korlátokba ütközött, amelyekre nem számított, hiszen máról holnapra egy nehezen kontrollálható ellenzékkel találta szembe magát. A szerző megjegyzi, a miniszterelnökre nem jellemző, hogy feladná, 2015 elején újra foglalkozik majd a kérdéssel, mint ahogyan bírálói is folytatják a tiltakozást. 

Az internetadó Magyarországon: Orbán, a szalámi-taktikus című, A Spiegel Online német hírportálon megjelent írásában Keno Verseck kiemelte: Orbán Viktor ugyan visszavonta az adó tervét, de egyes megfigyelők helyzetértékelésével ellentétben „korántsem gyengült meg". A kormányfő már többször alkalmazta a „halogatás" eszközét azzal a céllal, hogy „elerőtlenítse a hangos tiltakozást".

Néhány napig úgy tűnt, hogy „inog Orbán Viktor hatalma", de a miniszterelnök végül egy „taktikai trükk" sikeres alkalmazásával „behúzta a vészféket", hiszen pénteki rádióinterjújában bejelentette, hogy egyelőre nem vezetik be az adót, de meg is indokolta az adó szükségességét és jelezte, hogy nem tett le a tervről.

A visszavonulás azonnal eredményre vezetett, hiszen a péntek esti budapesti tüntetésen már csak néhány ezren jelentek meg – írta Verseck, megjegyezve, hogy Orbán Viktor a politikai karrierje során „soha nem fogadott el vereséget, és ritkán kötött kompromisszumot vagy hajolt meg miniszterelnökként az utca nyomása alatt".

Hozzátette, a médiatörvény és az ország „antidemokratikus átépítése" elleni tüntetések elhaltak, a felsőoktatási tandíj elleni diákmozgalmat pedig Orbán „a halogatás taktikájával megbénította", míg „a jogállamiság szempontjából aggályos" törvényekre irányuló uniós bírálatokra „kozmetikai változtatásokkal" válaszolt.

Az összes vezető pozsonyi lap beszámolt arról, hogy Magyarországon legalábbis egyelőre nem kerül bevezetésre az internetadó, két újság – a liberális Sme és a magyar nyelvű Új Szó – hétfőn kommentárt is közölt a témáról.

„Úgy tűnik, Orbán a legváratlanabb helyen lőtt túl a célon" – vélekedik az „Orbánisztán határai" című hétfői cikkében Roman Pataj, a liberális pozsonyi Sme szerzője, aki szerint semmilyen más intézkedés sem mozgósította annyira a „magyar választók kritikus tömegét" , mint éppen az „internetadó emelése", amit már nem néztek el neki.

A Sme írása szerint a történteknek két tanulsága van. Az egyik, az, hogy minden társadalom számára létezik egy olyan határ, amelyet senki sem léphet át, és jó, hogy a „veszélyes Orbánnak" megmutatták a magyarok, hogy hol ez a határ. Az ügy másik tanulsága már nem ennyire felemelő – jegyzi meg a szerző – mert a lakossági tiltakozások intenzitása az internetadó esetében „Orbán más, sokkal veszélyesebb tetteivel" összehasonlítva azt az üzenetet is hordozhatja, hogy „tedd amit akarsz, csak a pénzünkhöz ne nyúlj". Ez utóbbi viszont „nem lenne nagy nyereség" – teszi hozzá a kommentár írója.

„Eposzba illő vargabetűket csinált a magyar kormány a múlt héten az internetadóval" – vélekedik az Új Szó hétfői számában megjelent, „A netadó nem kell félnetek jó lesz" című kommentárjában a magyar nyelvű pozsonyi lap kommentátora, Veres István. Orbán Viktor pénteki bejelentése a szerző szerint nem azt jelenti, hogy nem lesz internetadó, hanem csak azt, hogy később és talán más néven vezetik majd be.

Az Új Szó cikke szerint az internetadóval „Orbán már megint történelmet ír, mert meglépte azt amit eddig sehol és senki nem mert". Rámutatott: lassan Magyarországon kívül is fel kell készülni az internetadóra, mert azon „ilyen vagy olyan formában, de máshol is el fognak gondolkodni".