Inkább a gáz, mint a NATO-tagság

Az új ukrán vezetés stabilitást ígér, mind az országnak, mind Európának, mint gáz- és olajfogyasztónak – csendült ki az Ukrajna atomleszerelését szabályzó budapesti memorandum 15. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencia nyilatkozataiból.

A tanácskozáson nagy számban voltak jelen a januári választásokon várhatóan győztes Viktor Janukovics pártjának képviselői. A 15 évvel ezelőtti eseményt támogató, euroatlanti vonalat képviselő Viktor Juscsenko elnök hívei viszont nem jöttek el.

Miért csak a Régiók Pártjához közelálló személyiségek fogadták el a budapesti meghivást, hol maradtak a másik két nagyobb politikai csoportosulás, Viktor Juscsenko elnök és Julia Timosenko hivei, noha a szervezők őket is meghivták? - kérdeztük Mikola Azarovot, korábbi ukrán miniszterelnököt. – Mert nem tartják fontosnak, értékteremtőnek a budapesti rendezvényt, el vannak foglalva a belső kampányozással, a választási előkészületekkel. Emellett nem fontos nekik a külpolitika, nem mérték fel az esemény fontosságát – mondta.

Azarov szerint  az új vezetés (amit reményei szerint a Janukovics vezette Régiók Pártja határoz majd meg) megőrzi és továbbfejleszti a hatalom demokratikus elemeit. (A 15. évfordulós tanácskozáson, amelyen a magyar parlamenti pártok képviselői is részt vettek, Szabó Vilmos államtitkár képviselte a kormányt). Nemcsak társadalmi, hanem gazdasági reformok is kellenek, az ország súlyos krizisidőszakot él meg, amiből az új vezetés ki akarja vezetni Ukrajnát, mondta a volt kormányfő, akit, mint Janukovics egyik közeli bizalmasát, január végén kormánypozicióba sejtik Ukrajnában. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint Janukovics toronymagasan vezet, és a választások második fordulójában is 51 százalékot szerez. Azarov jelezte, hogy az új vezetés külpolitikája vélhetően az ország EU-tagságára összpontosit, a NATO-tagság kérdése nem aktuális, mert Ukrajnát (miként azt a 15 évvel ezelőtti dokumentum is felvázolta) el nem kötelezett országgá tennék. (Az ukrán státusz nagy vonalakban hasonlitana Finnországéhoz, amely nem NATO-tag, de része az EU közösségnek és elkötelezett hive a demokratikus értékeknek, mondta lapunknak az egyik résztvevő).

Leonyid Kozsara, az ukrán parlament külügyi bizottsága elnökhelyettese csokorba szedte Ukrajna NATO-tagsága ellenérveit: 1. Oroszország ellenzi, 2. Ukrajna nem osztja valamennyi NATO-törekvést (A Washingtoni Szerződésben nincs lefektetve például az afganisztáni misszió jogi alapja), 3. Ukrajnának 15 működő atomreaktora van, és kétséges, hogy a NATO tud-e energiabiztonságot garantálni, 4. Ukrajnában hatalmas, a szovjet időkből származó fegverkészletek vannak, s a NATO ezekkel nem tud mit kezdeni, 5. A lakosság többsége, 60 százaléka ellenzi a NATO-tagságot. Ami a Magyarország szempontjából kulcsfontosságú gázellátási biztonságot illeti, pragmatikus megközelitést vázolt fel: ha Európában megkérdeznék az embereket, mi fontosabb nekik, a biztonságos gázellátás vagy Ukrajna NATO-tagsága, a többség az első választ fogadná el.

A budapesti President szállóban tartott nemzetközi konferenciára a szervezők, az ukrán Egységes Világ alapitvány és a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központ Alapitvány a főbb ukrán politikai erők képviselői mellett meghivtak számos nyugati szervezetet, amelyek közül - az idő rövidsége miatt - csak az EBESZ képviseltette magát az elnökségben. Nem láttuk a budapesti ukrán diplomáciai képviselet vezetőit sem, noha az új orosz nagykövet megjelent a rendezvényen, ahol erős orosz küldöttség képviselte az érdeklődést, amelyet Moszkva tanúsit az Európával, a Nyugattal fentartott kapcsolatok újragondolása, fejlesztése iránt. Az orosz Duma (parlament) képviseletében részt vett és felszólalt a Független Államok Közössége (FÁK) ügyeit kezelő bizottság elnöke Alekszej Osztrovszkij, a helyettese, továbbá az Orosz Szövetségi Tanács FÁK bizottsága alelnöke is.

Az orosz felszólalók egyöntetűen kiemelték, hogy a jó orosz-ukrán viszony Európa érdeke is, és aki ma józan politikát akar Ukrajnában folytatni, az nem fordulhat szembe Oroszországgal. Azt sem titkolták, hogy a Régiók Pártját támogatják. Vjacseszlav Nyikonov professzor, a Russzkij Mir alapitvány igazgatója szerint ha az (oroszokkal szoros kapcsolatot valló) Régiók Pártja lett volna hatalmon, akkor Ukrajnában nem kerül sor az elmúlt éveket, teleket jellemző súlyos energiaellátási gondokra, amelyek egész Európát megrázták. Alekszej Plotnyikov, a rada gazdaságpolitikai albizottságának elnöke lapunknak elmondta, szerinte nem várható most , a választások előtt a korábbi évek orosz-ukrán gázválsága, a csapok elzárása, az európai energiabiztonság veszélyeztetése.

 

Válságot jósolunk . A magyarok 60 százaléka szerint januárban valószínűleg, 15 százalék szerint biztosan lesz gázválság – írta a portfolio.hu az energiainfo.hu és a Forsense közös felmérésére hivatkozva. Az egy évvel ezelőtti gázválság miatt a megkérdezettek 24 százaléka inkább Ukrajnát, 13 százaléka Oroszországot, 52 százalék mindkét országot hibásnak tartja.

Gázfáklya a TXM ófölddeáki kútjánál
Gázfáklya a TXM ófölddeáki kútjánál
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.