A november 2-i első fordulóban hatalmas sorok alakultak ki a külföldi szavazóköröknél, és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát. Az elnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő már a múlt héten figyelmeztetett, ha csak egyetlen állampolgár akad, aki külföldön szavazna a második fordulóban, és nem lesz erre lehetősége, a külügyminisztérium teljes vezetőségét meneszti.

Hétfő délelőtti nyilatkozatában a távozó miniszter az utcai tüntetésekre utalt, amikor kijelentette, el akarja kerülni, hogy a külügyminisztérium a választási kampányban szemben álló felek „játszótere" legyen. Ugyanakkor tartotta magát korábbi álláspontjához, miszerint törvénytelen lenne új szavazóköröket nyitni a második forduló előtt. Ezzel válaszolt a Központi Választási Iroda (BEC) szombati közleményére, amely azt hangsúlyozta, hogy nincs jogi akadálya új szavazókörök nyitásának.

Corlatean ezzel kapcsolatban kiemelte, a BEC korábban az említett közleménnyel ellentétes határozatot fogalmazott meg, márpedig a két irat közül az utóbbi bír jogi erővel. Kijelentette, inkább lemond, semmint megszegje a törvényt.
A miniszterelnök javaslatára Traian Basescu államfő a 73 éves Teodor Melescanut nevezte ki a Titus Corlatean távozásával megüresedett posztra. A veterán politikus 1992–1996 között már ellátta a külügyminiszteri tisztséget, a magyar-román alapszerződés előkészítése és aláírása idején ő irányította a román diplomáciát. 2012-től a külföldi hírszerzés (SIE) igazgatója volt, mígnem szeptember végén általános meglepetésre lemondott, hogy indulhasson az elnökválasztáson. (A szavazatok 1,09 százalékát kapta.)

Az ellenzék szerint a baloldali kormány tudatosan akadályozza a szavazást a külföldi szavazókörzetekben, mivel a határon túli románok hagyományosan a jobboldali pártokra voksolnak. Az idei első fordulóban is a jobboldali jelöltek kapták a voksok mintegy kétharmadát a Moldovai Köztársaságban, illetve 80 százalékát Nyugat-Európában és a tengerentúlon. A több mint 160 ezer külföldön szavazó román állampolgár mindössze 16 százaléka adta a voksát Victor Pontára. A külföldi szavazatok fontosságát mutatja, hogy 2009-ben a most leköszönő államfő gyakorlatilag a külföldön kapott 70 ezer szavazattal nyert Mircea Geoana, a baloldali akkori jelöltje előtt.

Corlatean még lemondása előtt rendelkezett a külföldi szavazókörök személyzetének kiegészítéséről és további szavazófülkék felszereléséről, a külügyminisztérium honlapján pedig hozzáférhetővé tette azt a nyilatkozatot, amelyet minden román állampolgárnak ki kell töltenie, ha nem a lakcíme szerinti szavazókörben adja le voksát. A kettős szavazás megelőzésére szolgáló iratot az első fordulóban a helyszínen kellett kitölteni, ami jelentősen lelassította a folyamatot, így akadt olyan választó is, aki 4-5 órás sorban állás után végül nem került sorra. A formanyomtatványt most már letöltik a külügy honlapjáról és kitölthetik otthon is. A román emigránsok európai szövetsége (FADERE) viszont úgy véli, legalább ezer szavazókört kellene nyitni (a november 2-i 294 helyett), hogy a szavazás fennakadások nélkül folyjon.

A román választópolgárok november 16-án döntenek arról, hogy Victor Ponta, vagy a liberális Klaus Johannis legyen-e az ország államfője a következő öt évben.