galéria megtekintése

Inkább iszony, mint viszony

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 19. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Az alappillérek, a magyar külpolitika fontos céljai közé tartozik már negyedszázada, de a kezdetektől napi feszültségek és feldolgozatlan történelmi sérelmek határozták meg Magyarország és szomszédainak viszonyát. A menekültválság csak még jobban felszínre hozta, hogy Budapest és a környező országok többsége nem egy kérdésben összerúgta a port.

Újdonságnak az tekinthető, hogy egy fontos befektetővel, sok tízezer magyarnak állást adó országgal, nevezetesen Ausztriával is megromlott a viszony. Szerbiával egy ígéretesen fejlődő kapcsolatot blokkol a déli határ védelme körül kialakult, Belgrád felelősségét sem nélkülöző ügy.

A legszembetűnőbb fordulat, hogy ma Magyarországnak Szlovákia a legfontosabb szövetségese.

Az a közép-európai állam, amelyik folyamatosan Magyarországhoz méri magát, s amelyikkel az ottani állampolgársági törvény miatt többször élesen összekülönbözött a két ország diplomáciája. Orbán Viktor mégis szót ért a baloldali és hozzá hasonlóan tekintélyelvű politizálást folytató Robert Ficóval, sőt többször irigykedve emelt kalapot a szlovák gazdaság mutatói előtt.

 

Ausztria több mint kilencmilliárd euróval a harmadik legnagyobb befektető hazánkban, ennek ellenére hat éve nem rendeztek kormányfői találkozót. Amikor tavaly októberben Heinz Fischer osztrák államfő Budapesten járt, külön találkozott magyar értelmiségiekkel, akikkel lényegében a magyar demokráciadeficitről, a jogállamiság körüli problémákról tanácskozott.

Horvátországot magas rangú budapesti illetékesek Romániával együtt olyan szomszédként emlegetik, amely magyarellenes politikát visz. Magyar részről sokkal több hálát várnának azért, hogy a soros EU-elnökként Budapest jelentős szerepet játszott Zágráb uniós csatlakozási tárgyalásainak sikeres lezárásában.

A viszony a Zoran Milanovic vezette szociáldemokrata kormánnyal 2012-ben kezdett látványosan romlani. Ekkor vették elő a korábbi miniszterelnök, Ivo Sanader korrupciós ügyét, amelynek nyomán a horvát ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt Mol-elnök ellen. A sokat hangoztatott és az amerikaiak által árgus szemmel figyelt energetikai együttműködés is messze van az ideálistól, a horvátok vonakodnak megépíteni a kétirányú gázszállítást lehetővé tevő interkonnektort.

Hogy a magyar kormány milyen zágrábi partnert szeretne látni, azt jól mutatta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökével találkozott, s jelezte: amíg Milanovicék vannak hatalmon, Budapest nem lát esélyt a kétoldalú viszony javítására. Románia esetében Szijjártó is súlyos konfliktusokról beszélt, amikor négy hónappal ezelőtt román kollégáját, Bogdan Aurescut fogadta.

Vucsics és Orbán. Belgrád Brüsszel jóindulatát keresi
Vucsics és Orbán. Belgrád Brüsszel jóindulatát keresi
Szabó Miklós / Népszabadság

A gázvezeték e viszonylatban is egyoldalú, Szegedről csak Aradra lehet „pumpálni”, magyar részről azt is kifogásolják, hogy a határokon átvezető főutak összekapcsolása a románok mulasztásai miatt késik. Kisebbségi viták is szép számmal akadnak, így az erdélyi magyarság autonómiaigényei és nyelvhasználata, az egyházi ingatlanok restitúciója. Több mint pikáns ügy, hogy a román kormány volt kisebbségügyi államtitkára, Markó Attila több hónapja Budapesten él, mert állítása szerint az előzetes letartóztatását elrendelő román korrupcióellenes ügyészség (DNA) igaztalan vádak alapján akarja felelősségre vonni.

Vajdasági manőverek, belgrádi buzgalom

Alekszandar Vucsics szerb kormányfő a bécsi Balkán-csúcson kikelt azok ellen, akik falakat húznak föl a határaikon ahelyett, hogy példát vennének Belgrádról. Bejelentette, hogy országa kész befogadni meghatározott számú menekültet, mert a szerbek „európaibbak egyes európaiaknál”.

A belgrádi kormány igyekszik mindent megtenni Brüsszel jóindulatáért, s olykor még a koalíciós partnerek is szólóznak a témában. Közöttük volt a rasszista és diszkriminatív kijelentés vádjával feljelentett Bimbó Mihály, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikusa, magyarkanizsai polgármester is. A menekültek által okozott anyagi károkra és feszültségre hívta fel a figyelmet.

A magyar határzár miatt a főleg magyarok lakta Észak-Bácskában rendkívüli helyzetre készülnek, miközben a szerb kormány eddig jóformán semmiféle anyagi támogatást nem nyújtott a VMSZ vezette magyar önkormányzatoknak. Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a Népszabadságnak elmondta: szerinte a szerb politikai elit azért fogalmaz élesen Magyarországgal kapcsolatban, mert attól tart, hogy a magyar intézkedések miatt sok migráns rekedhet az országban.

– Szerbia nem korrekt a szomszédaival szemben. Miközben a külföld felé igyekszik a lehető legszebb arcát mutatni, jól profitál a migránsok szállíttatásából, így húz belőlük anyagi és politikai hasznot – jelentette ki. (Fehér Rózsa, Vajdaság)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.