A bolgár hadsereg különleges alakulatai és a belügyminisztérium terrorelhárító egységei is a macedón határ közelébe vonultak – ismerte el Bojko Boriszov kormányfő. A csapatokat szerinte azért kellett odavezényelni, mert Bulgáriát esetleg menekülthullám érheti el a szomszédos országból az ottani etnikai-politikai feszültségek következtében. Boriszov azt mondta, hogy 90 ezer macedóniai lakosnak van bolgár útlevele, és a kettős állampolgárokat természetesen befogadják, ha humanitárius katasztrófa törne ki.

Lerombolt ház Kumanovóban Marko Djurica / Reuters

A macedón hadsereget is készültségbe helyezték a korábbi fegyveres összecsapások után. Május 9–10-én fegyveres incidens volt Kumanovóban, melynek következtében nyolc rendőr és tizennégy támadó halt meg. A támadók magukat Nemzeti Felszabadítási Hadseregnek (UCK) nevezték, állítólag albán tagköztársaságot akartak alapítani Macedóniában. A 75 ezer lakosú Kumanovóban a lakosság negyede albán, Macedónia lakosainak egyharmada albán nemzetiségű. A támadók a hírek szerint Koszovóból lépték át a határt.

A válságnak nem csak bolgár-macedón vetülete van. Brüsszelben a görög külügyminiszter is tárgyalt a helyzetről Federica Mogherinivel, az EU külpolitikai főképviselőjével, illetve bolgár kollégájával.

A szerb hatóságok szintén figyelik a helyzetet, és megakadályozták, hogy egy magukat csetnikeknek nevező csoport átlépje a határt. Állítólag Kumanovóba igyekeztek, hogy ott segítsék a helyieket az albán szeparatisták ellen.

Macedóniában hosszabb ideje tart a feszültség a kormányzó VMRO-DPMNE párt és a szociáldemokrata SZDSZM között. A szociáldemokraták választási csalásokkal és egyéb visszaélésekkel vádolják a Nikola Gruevszki miniszterelnök vezette középjobb pártot. A szociáldemokraták néhány hete olyan felvételeket tettek közzé, amelyek szerint a kormány lehallgatja az ellenzéki vezetőket. A héten az ellenzék nyilvánosságra hozta, hogy Gruevszkinek hatszázezer euróért vett a kormány luxusautót. Válaszul a kormánypárt közzétett egy felvételt, amelyen Zoran Zaev szociáldemokrata pártvezető 200 ezer eurós baksist kér valakitől (Zaev polgármester is). Az ellenzék szerint ez bizonyítja, hogy a kormánypárt titkos szolgálati eszközökkel lehallgattatja politikai ellenfeleit.

A találkozót először Brüsszelben akarták megtartani az Európai Parlament közvetítésével, de Zaev nem utazhatott ki, mert puccskísérlettel vádolták meg. A szkopjei egyeztetésen megfigyelőként részt vett az amerikai nagykövet és az EU képviselője. Zoran Zaev ideiglenes kormány megalakítását javasolta. Az ellenzék a tisztességes választások előfeltételének nyilvánította a médiaviszonyok átalakítását, az ellenzék arányos jelenlétét az állami médiában. Zaev a kormánypárt és az állam szétválasztását is követelte.

A helyzet feszült, s noha a menekülthullám még nem indult el,

sokan félnek attól, hogy kiújulhatnak a macedónok és az albánok közötti fegyveres harcok.

Ezeket tizenöt éve fegyverszünettel, majd politikai rendezéssel zárták le. A rossz gazdasági helyzet, az ország bizonytalan viszonya valamennyi szomszédjával a lakosságot is aggasztja. A kumanovói vérengzés után Gruevszki leváltotta két miniszterét. Menesztette a titkosszolgálat főnökét, Szaso Mijalkovot is.

Róla a belgrádi Blic azt írja, hogy évtizedek óta ő a „legerősebb ember Macedóniában”. A lap szerint kapcsolatban állt valamennyi regionális politikussal és bűnözői csoportokkal. Az incidenst pedig azért robbantotta ki, hogy összecsapásokat provokáljon a fő etnikumok között, és ezzel mentse meg Gruevszki kormányát. Az ellenzék május 17-re nagy kormányváltó megmozdulást hirdetett.