Kislány Bolíviában Evo Morales képével
Reuters - Enrique Castro-Mendivil Vasárnap Bolívia új alkotmányról dönt, amelyet az elnök azzal propagált: megszüntetik a történelmi igazságtalanságot, s az indián őslakosok visszaszerzik jogaikat. A tervezett alkotmány a spanyol uralom alól 1825-ben függetlenné vált ország törvényhozásában több képviseletet biztosít az indiánoknak. Lesznek képviselőik az alkotmánybíróságban is, sőt, lehetővé válik, hogy az indián közösségek saját ügyeikben hagyományaik szerint ítélkezzenek.

A vallásgyakorlás szabadságának meghirdetése a protestáns és a katolikus egyház kifogásait is kiváltotta. A hagyományos gazdasági elit az ellen tiltakozik, hogy miután 2006-ban Morales kormánya már elrendelte a föld fő kincsének, a gáznak nemzeti tulajdonba vételét, az új alkotmány kimondja az állam ellenőrzési jogát más alapvető szektorokban is. Az elnök újraválaszthatóságának vitatott kérdésében Morales kompromisszumot tett, a kétszeri lehetőség helyett megelégedett az eggyel – e szerint 2009-ben még indulhat ötéves terminusra –, így elnyerte bizonyos ellenzéki csoportok hozzájárulását az alkotmány egész csomagjához.

Az előrejelzések szerint nem kérdéses, hogy az új alkotmány többséget kap a népszavazáson, ám az arány már vitatott. Bolívia etnikai összetétele alapján első megközelítésre akár 80 százalék felett is lehetne az igenek hányada, hiszen az indiánok (ajmara és kecsua) részaránya 60 százalék, s további 25 százalék mesztic, s mindössze 15 százalék a fehér, spanyol és részben német felmenőktől. (Ez utóbbi csoport uralta eddig a gazdaságot és politikát, úgyhogy Morales „osztályharca”, így az új alkotmány is részben befolyásuk visszaszorítását célozza.)

Csakhogy a képletet bonyolítja, hogy Bolívia földrajzilag két részre osztható: a szegény indiánok lakta Andok fennsíkjára és a déli, keleti, így a Brazíliához közelebb fekvő (a földgázkinccsel és a fő mezőgazdasági termőterülettel rendelkező) területre, ahol a jómódú fehér és mesztic lakosság él. Itt a kisebbség, ha úgy tetszik többséget alkot, négy itteni tartomány ki is mondta autonómiáját La Pazzal szemben.

Evo Morales és Oliver Stone együtt hódolt az indiánok hagyományos kedvtelésének
Reuters - Bolivian Presidency Az egyoldalú lépés feszültséggel, összetűűzéésekkel és halottakkal járt. Morales ezt követően utasította ki az amerikai nagykövetet, arra hivatkozva, hogy bujtogatta a szeparatistákat. Most, az elfogadásra váró új alkotmány rögzíti a tartományok autonómiáját, ám a központi kormányzatnál hagyja a pénz- és energiaügyi, miként a biztonsági politikát is, amit elfogadhatatlannak tart az ellenzéki tartományok vezetése.

Morales alighanem azt reméli, hogy a Bush-kormányzat után Barack Obama már csak származása miatt is talán több megértést tanúsít majd az indián őslakosok jogai, helyzetük javítása iránt. Ám már kérdéses, hogy az Egyesült Államok elnöke érzelmeit vagy országa vélt, esetleg valós érdekeit – így a két ország viszonyát feszélyező kábítószer-problémát – részesíti majd előnyben, s akkor a diplomáciai háború folytatódik.

La Paz a kezdetektől háborúban állt a Bush-kormányzattal, amely latin-amerikai politikája egyik alappillérének tekintette a kábítószer elleni harcot, s ehhez kötötte segélyezési politikáját is. Bolívia azonban ragaszkodik hagyományaihoz, kokatermesztéshez is, és Morales tavaly az amerikai kábítószer-ellenes hivatal, a DEA több ügynökét is kiutasította az országból. A kokalevél – a kokain alapanyaga – az Andok hegység fennsíkján, 3000-4000 méter magasan élő indiánok kedvelt tápláléka, amely erősíti az ellenálló képességet, csökkenti az éhségérzetet.

Bolívia elnöke most ráadásul új frontot nyitott a harcban, és Hollywooddal is üzent Washingtonnak. Egy világsajtót bejárt fotó tanúsága szerint kedélyesen kokalevelet rágcsált a La Paz-i palotájában Oliver Stone-nal. Az Oscar-díjas filmrendező, aki néhány éve két dokumentumfilmet is készített Fidel Castróról, most Hugo Chávez venezuelai államfőről és a társadalmi átalakulásban lévő Latin-Amerikáról forgat. Ennek során kereste fel Bolívia első indián származású elnökét, a kokacserje-termesztők volt szakszervezeti vezetőjét.

Kapcsolódó cikkek: Az ellenzék Chávez és Morales célkeresztjében | Tóásó Előd csak magyar konzuli segítséget igényel, a románt elhárította | Árpád és Előd a bolíviai elnök feltételezett merénylői között | Eduardo Rózsa Flores: a KISZ-től az iszlámon át az elnökgyilkossági kísérletig | Éhségsztrájkba kezdett a bolíviai elnök