Az biztosra mondható, hogy a kormányfő nem véletlenül szólta el magát szombaton, amikor arról beszélt: a Kárpát-medencei magyarságot megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia, és ennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, a közösségi jogok teljességét, és az önigazgatás lehetőségét. Ez volt az egyetlen mondat, amit Orbán Magyarország és a külvilág viszonyának szentelt, tehát világosan látszik, hogy a diplomáciát egyre inkább vazallus szerepre kényszerítő kormányfő mit és mennyit lát fontosnak Európából. Ezzel meg is szabta a Navracsics/Szijjártó féle külügyi és külgazdasági minisztérium és a diplomácia irányvonalát.
Ám támogatókra nem nagyon számít. Európa és különösen a közép-európai térség nagy fenntartásokkal kezeli a kisebbségek autonómiájának ügyét. Nem csoda, ha elsőként Traian Basescu román államfő – aki más ügyekben Orbán Viktor szövetségese – kérte ki magának a kijelentést már vasárnap, majd a horvát Jutarnji List indult be, tegnap pedig a legtöbb ukrán hírportál is címlapon hozta Orbán szavait, majd berendelték a kijevi magyar nagykövetet is. Végül a bírálók táborához csatlakozott Donald Tusk lengyel kormányfő is – ez lehet a legfájóbb a magyar diplomácia számára, amely fennen hangoztatja a magyar-lengyel barátság és a közép-európai együttműködés fontosságát. Érdekes módon Szlovákiában nem keltett hullámokat a nyilatkozat, bár zárt ajtók mögött minden bizonnyal szóba kerül csütörtökön a pozsonyi GlobSec nemzetközi biztonságpolitikai konferencián is, ahol Orbán találkozik Tuskkal, Jacenyuk ukrán és Fico szlovák kormányfővel is.
A hullámok pedig nem csitulnak. Végtelenül tapintatlannak nevezi Orbán kijelentéseit Sz. Bíró Zoltán, aki emlékeztet arra: Ukrajna esetében egy ezer sebből vérző országról van szó, amely azért küzd, hogy május 25-én meg tudja rendezni a választásokat, miközben keleten már „marcangolják", marják le róla az ottani területeket. Ez olyan, mintha még meg sem várnák, hogy túlél-e, máris megkezdték volna az élveboncolását. A miniszterelnök kijelentései nem segítettek a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetén sem. Az autonómia nem eleve ördögtől való, de a mostani helyzetben nagyon rosszul veszi ki magát az emlegetése.
„Több tapintattal, a kijevi kormány támogatásával, háttérdiplomáciával talán el lehetne érni, hogy két év múlva egy ilyen felvetést ne utasítsanak el kapásból, de ez most inkább gyanút kelt" – fogalmaz Sz. Biró.
Mindez azért is kényes kérdés, mert Magyarország magatartása már hónapok óta kétségeket kelt: vajon valóban részei vagyunk-e a nyugati integrációnak. És óhatatlanul felmerül, hogy nincs-e a háttérben valamilyen egyeztetés Moszkvával.
Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes csillapítani igyekezett a hullámverést. Az ukrán hírportálok szerint azt mondta, meg kell vizsgálniuk, pontosan mi és hogyan hangzott el a magyar kormányfő beszédében. Hangsúlyozta ugyanakkor, biztos abban, hogy a magyar kormány határozottan támogatja Ukrajnát.
|
Orbán és Tusk. Most mosolyszünet van
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Olekszandr Szics nacionalista Szabadság (Szvoboda) párti miniszterelnök-helyettes az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva azonban kijelentette, hogy "ha Ukrajna gyengeséget mutat, a magyarok mellett mások is ki akarnak majd szakítani egy-egy darabot területéből", ezért az ukrán államnak erőt kell mutatnia. Szerhij Szoboljev, a kormányzó Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője pedig a Szevodnya című lap hírportáljának azt mondta, Ukrajna kész megfelelő választ adni, beleértve adott esetben egy külügyi jegyzéket. Szavai szerint erre abban az esetben kerülhet sor, ha a kijevi magyar nagykövet – akit előző nap bekérettek az ukrán külügyminisztériumba – megerősíti, hogy a miniszterelnöki kijelentésének "betűje és szelleme" megfelel annak, amit a sajtó nyilvánosságra hozott. Hozzáfűzte, hogy szükség esetén az ukrán parlament is megfelelő választ ad majd.
Megütközéssel fogadták Lengyelországban is Orbán szavait az autonómiáról. Eddig is köztudott volt, hogy a magyarok küzdenek a határon túli magyarok jogaiért, de az autonómia emlegetése, különösen Kárpátaljával kapcsolatban, még a lengyeleknek is új volt – mondta lapunknak Sobják Anita, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzője. A varsói külügyminisztérium háttérintézményének számító agytröszt munkatársa emlékeztet rá, hogy a területi autonómia soha nem volt kiemelt témája a varsói kormányoknak, a szomszédos országokban – Ukrajnában, Beloruszban, Litvániában – élő lengyel kisebbség helyzetét a kilencvenes években már megoldották, kulturális és oktatási támogatással, és a magyarigazolványhoz némiképp hasonló ún. lengyel kártyával.
Így valójában Orbán szombati beszéde jókora meglepetésként kérte őket. Különösen rosszul esett Donald Tusk kormányfőnek, aki hónapok óta harcol Ukrajna területi egységének megőrzésért – és most azzal szembesült, hogy épp egy visegrádi (V4) partnerország kelt kétségeket azzal kapcsolatban, hogy számíthat-e a támogatására. Mindezt azok után, hogy Tusk pártja az elmúlt négy évben mindenben kiállt Orbán és a Fidesz mellett. A lengyel lapok sem bántak kesztyűs kézzel Orbánnal, az általános vélekedés szerint térden lőtte vagy hátba támadta ezzel Tuskot. Spekulációkat kelt, hogy vajon nem az oroszok ihlették-e a beszédet, nem az ominózus Zsironovszkij-levélre válaszolt ezzel Orbán? (Ebben a szélsőséges orosz politikus Ukrajna felosztását indítványozta a szomszédai között.)
Ha ezt a kérdést sikerül sürgősen tisztázni két vagy háromoldalú tárgyalásokon, akkor elül a mostani felháborodás, de ha a magyar kormány továbbra is hangoztatni fogja a kárpátaljai autonómia követelését, akkor ez elhidegülést okozhat a V4-en belül is – figyelmeztet Sobjak Anita.
Ez pedig akár teljes nemzetközi elszigeteltségbe taszíthatja a harmadik Orbán-kormányt.
