Harckocsikkal, önjáró lövegekkel és harci helikopterekkel is rendelkezik, nincs szüksége „külső támogatásra". A mintegy ötezer főből és legalább ötszáz harcjárműből álló egység önálló műveletekre képes, akár 7-10 napra elegendő muníciót tud magával vinni – így írható le az amerikai szárazföldi erő páncélosdandár harccsoportja, amelynek nehézfegyverzetét, a többi között M1 Abrams tankjait és M2 Bradley gyalogsági harcjárműveit – Ashton Carter amerikai védelmi miniszter tallini bejelentése értelmében – az USA több kelet-európai országban kívánja időlegesen állomásoztatni.

Carter hangoztatta, hogy nem akarnak háborút Oroszországgal, de megvédik szövetségeseiket. A NATO keleti frontján ugyanis nagy az ijedtség Oroszország ukrajnai nyomulása miatt. – Főleg a Krím bekebelezése után kezdték a balti államok és a lengyelek erőteljesen sürgetni, hogy a NATO állandóan állomásoztasson csapatokat a térségben. A múlt szeptemberi walesi csúcson ezt elutasították, helyette jött a sűrített hadgyakorlatozás, az erők folyamatos rotálása – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető professzora.

A nyugalmazott vezérezredes felidézte, hogy az oroszokkal szembeni szemléletváltásra a baltiak és a lengyelek már a 2008. augusztusi ötnapos grúz háború után hevesen buzdítottak. Az érintettek félelmeit jól összefoglalta Alexander Motyl 2008. szeptemberi cikke (Megvédené-e a NATO Narvát?), amelyben a Rutgers Egyetem professzora kifejtette: az orosz kisebbség védelmére hivatkozó Moszkva pillanatok alatt el tudná foglalni az észt–orosz határon fekvő 60 ezer lakosú várost, amit a NATO nem tudna, de valószínűleg nem is akarna megvédeni.

Az akkori grúz elnök, Miheil Szaa­kasvili által kezdett-kiprovokált háború, az orosz katonai válasz a NATO-n belül sok mindent megváltoztatott. Míg 2004-ben leállították az Oroszországgal szembeni stratégiai tervezést, a grúz háború után újraindították. A Krím orosz bekebelezése azt hozta, hogy ma már védelmi tervek készülnek. Igaz, a NATO-n belül megoszlanak a vélemények az orosz fenyegetésről. Míg a baltiak és a lengyelek történelmi tapasztalataik alapján ezt komolyan veszik, a déli szárny országait, például az olaszokat, jobban aggasztja Líbia.

M1 Abrams tankok egy hadgyakorlaton Truth Leem / Reuters

Szenes úgy látja, hogy a lengyelek kétoldalú alapon kezdtek együttműködni az amerikaiakkal. Washington hozzáállása is megváltozott. Míg korábban leépítették Európában állomásozó erőiket, a krími válság nyomán egyre sűrűbb európai gyakorlatokra küldik szárazföldi egységeiket. Viszonylag új elemet jelentenek a dandár harccsoportok (Brigade Combat Team, BCT), ezeket az M1 Abrams tankok mellett a modern kerekes harcjárművek, a Strykerek köré is szervezik.

A nehézfegyverek ideiglenes kelet-európai telepítését a nyugalmazott tábornok szerint az USA rövid időn belül meg tudná oldani. Különböző bázisokon tárolnák a tankokat, harcjárműveket és önjáró lövegeket, a rotációban átdobott legénység azokon gyakorlatozna. A költségtakarékos módszerrel biztosítanák kelet-európai jelenlétüket, s csillapítanának bizonyos idegeskedéseket.