Obama Varsóban már találkozott Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, a megbeszélést követő sajtóértekezleten pedig közölte, a Brexit-szavazás bizonytalanságot teremtett ugyan az európai integráció jövőjét illetően, de meggyőződése, hogy az EU és London folytatja a pragmatikus együttműködést, hiszen senki sem érdekelt „elhúzódó, ellenséges” tárgyalásokban.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Biztos abban, hogy Nagy-Britannia és az EU megtalálja az együttműködés módját, és London a szövetség erős, elkötelezett tagja marad.
Az előzetes hírek arra utalnak, hogy ez valóban így van. A Brexit beárnyékolja ugyan a varsói NATO-csúcsot, de a tanácskozás fő témáját így is a fenyegetésként értékelt orosz lépések adják. Egyebek között döntés születik arról, hogy a szövetség jövőre négy zászlóaljat telepít a balti szovjet utódállamokba (Észtországba, Lettországba és Litvániába), valamint Lengyelországba. Michael Fallon brit védelmi miniszter már be is jelentette, hogy hazája 500 katonát ad az Észtországba és 150-et a Lengyelországba készülő egységekbe.
Stoltenberg ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az észak-atlanti tömb nem akar konfrontációt Oroszországgal, folytatódniuk kell a tárgyalásoknak Moszkvával. „Nem akarunk új hidegháborút. A hidegháború történelem, és annak is kell maradnia” – jelentette ki. Alekszndr Grusko, az Oroszországot a NATO mellett képviselő nagykövet ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „egy új vasfüggöny” építésével „konfrontációs spirál” alakulhat ki, a NATO-erők telepítésének terve „katonai következményekhez” vezet. A moszkvai Kreml szóvivője pedig közölte: szoros figyelemmel követik a varsói csúcsot, amelyen a reményei szerint „a józan ész” kerekedik felül. Dmitrij Peszkov abszurdnak nevezte az orosz fenyegetésről szóló kijelentéseket, és hangoztatta: Moszkva kész a párbeszédre és az együttműködésre a NATO-val.
