Az ENSZ képviselőket küld a térségbe, Moszkvában pedig rendkívüli ülést tartott hétfőn a FÁK-országok többségét tömörítő Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB). Oroszország - elutasítva az áprilisban hatalomra jutott Roza Otunbajeva vezette biskeki ideiglenes kormány kérését - továbbra sem kíván katonai erővel beavatkozni a Kirgizisztán déli részén folyó üzbég-kirgiz etnikai zavargásokba. Igaz, a közép-ázsiai országban működő katonai támaszpontjának védelmére kiegészítő erőket rendelt ki.

Az ODKB ülésén résztvevő orosz Nemzetbiztonsági Tanács vezetője a szervezet közös fellépéséről beszélt a kirgiz helyzet kapcsán, ám Nyikolaj Patrusev konkrétumokat nem árult el. Csupán kijelentette, hogy a kirgiz vezetés által tett intézkedések - a hadsereg mobilizálása az érintett régióban - nem bizonyultak elégségesnek.

Az ötmilliós ország második legnagyobb városában, Osban péntekre virradóra kitört zavargások a hétvégén Dzsalalabadra is átterjedtek. A térségben rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, de helyi beszámolók szerint lövöldözések továbbra is hallhatók, a kirendelt kirgiz erők csak részben vették át az ellenőrzést a régióban. Folytatódnak a gyújtogatások és fosztogatások az érintett városokban. (A dzsalalabadi üzbég diaszpóra vezetői szerint a városban a halálos áldozatok száma valójában a hétszázat is elérte. A Vöröskereszt helyi forrásai gyorsított, azonosítás nélküli tömeges hantolásokról számoltak be.)

Az ideiglenes kormány szerint az áprilisban korrupciós vádak miatt elűzött Kurmanbek Bakijev - akit öt évvel ezelőtt az Aszkar Akajev államfőt elsodró vértelen tulipános forradalom juttatott hatalomra, többek között Otunbajeva támogatásával - saját embereivel provokálta ki az etnikai villongásokat. A Minszkbe menekült exelnök visszautasítja a vádat.

Kétségtelen, hogy a Bakijev politikai hátországát adó déli országrész ellenállással fogadta az áprilisi fordulatot, részben, mert az új hatalomban csak északiak képviseltetik magukat. A mezőgazdasága miatt fontos déli régió történelmileg, kulturálisan és etnikailag is elkülöníthető a fővárost magába foglaló északtól. A lakosság 13 százalékát adó üzbégek délen koncentrálódnak - a tíz százalékot kitevő oroszok északon -, a déli részen az iszlám hatása is erősebben érvényesült az elmúlt évszázadokban az üzbégek révén, mint északon.
A Ferghana-medence (amelyen Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Üzbegisztán osztozik, kevert etnikai viszonyok között) korábban is folyamatos konfliktus forrása volt, a kölcsönös területi igények miatt.

Az összesen 15 millió lakossal rendelkező, sűrűn lakott, 20 ezer négyzetkilométeres, vízben gazdag medence létfontosságú mezőgazdasági régió mindhárom ország számára. A helyzetet bonyolítja, hogy a Szovjetunió felbomlása óta sincsenek egyértelműen rögzített határok a Ferghana-medencében. Igaz, a legvéresebb zavargás húsz éve, még a Szovjetunión belül tört ki, hasonlóan a mostanihoz, Osban. Akkor hivatalosan 300 - becslések szerint 1200-10000 - halálos áldozatot követelt a földosztási vita a kirgizek és üzbégek között, ám félő, hogy a jelenlegi konfliktus, Üzbegisztán bevonása esetén, sokkal nagyobb mértékű lehet.

Ethnic Uzbek refugees, who fled the violence in Kyrgyzstan, wait for their turn to cross the border to Uzbekistan near the village of Jalal-Kuduk, June 14, 2010. In Uzbekistan, a tent camp has been erected while refugees are occupying schools and other public buildings. Many more citizens have been made homeless or displaced by the fighting and thousands are reportedly stuck at the border. REUTERS/Stringer (UZBEKISTAN - Tags: POLITICS DISASTER CIVIL UNREST)