Bernini – akit a barokk művészet egyik legjelesebb személyiségeként tartanak számon – Scipione Borghese bíboros megrendelésére 1621-ben formálta márványba a pápát. Az alkotást sokáig a Borghese-villában őrizték.

Mivel az utódok anyagi nehézségekkel küszködtek, 1893-ban Rómában aukcióra bocsátották, ahol ismeretlen bécsi műgyűjtő vásárolta meg. Sokáig úgy hitték, hogy az alkotásnak a két világháború során nyoma veszett, csupán a fényképe maradt meg, amelyet számos tárlaton mutattak be. Végül a múlt század végén Zmeták Ernő érsekújvári születésű szlovákiai festőművész hagyatékában találták meg, de mindenki úgy vélte, hogy ismeretlen alkotó utánzatáról van szó.

V. Pál büsztje a Getty Museum állandó kiállításán Forrás: Getty Museum

Ezt gondolta Rudolf Schuster szlovák exállamfő és műgyűjtő is, aki emiatt nem vásárolta meg a művet, amelyet aztán Zmeták örökösei tavaly Pozsonyban árverésre bocsátottak. A kikiáltási ár 47 ezer euró volt, amennyiért nem tudták eladni, ezért másodszorra 24 ezer euróért kínálták. Ennyiért vette meg Clément Guenebeaud, egy Szlovákiában is vállalkozó francia üzletember, aki kiviteli engedélyt kért, amelyet meg is kapott, mivel a kulturális minisztérium szakértője úgy gondolta, hogy barokk kori utánzatról van szó.

A műalkotást a kaliforniai Getty Múzeum vásárolta meg tőle 33 millió dollárért, és június óta állandó kiállításon büszkélkedik az óriási fogással. Az óriási fogás nem túlzás. Ha a Getty aukción vette volna, V. Pál büsztje a 11. lenne a világ legdrágább szobrainak a listáján.

Madaric a fegyelmiken kívül bűnvádi eljárást is indított beosztottjai ellen, egyúttal pedig neves jogászokat kért fel annak megvizsgálására, hogy visszaszerezhető-e a becses alkotás.