Az osztrák gazdasági napilap a birtokába került állásfoglalásra hivatkozik, amelyben az Osztrák Hulladékkezelők Szövetsége (VÖEB) arra kéri a bécsi kormányt, lépjen fel Brüsszelben annak érdekében, hogy „a lehető leggyorsabban” kötelezettségszegési eljárás induljon az új hulladéktörvény miatt.

Robert Gruber, a VÖEB elnöke a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az idén életbe lépett törvény „megengedhetetlen módon korlátozza az áruk szabad áramlását, a vállalkozásalapítás szabadságát és visszaélést jelent piaci erőfölénnyel”. Közlése szerint a VÖEB az európai és a német társszervezettel közösen fordul az osztrák kormányhoz.

A lap felidézte, hogy a magánszolgáltatók, köztük mindenekelőtt a Saubermacher, az AVE és az ASA osztrák cégek hónapok óta tiltakoznak a hulladékszállításra és -kezelésre vonatkozó jogszabály módosítása ellen. Az év elején életbe lépett új törvény szerint - emlékeztet a lap - június végéig kell új működési engedélyt szerezniük a közszolgáltatást végző magáncégeknek. Engedélyt olyan vállalat kaphat, amely többségében köztulajdonban van. Ezért ha nem módosítják a törvényt, akkor a piacon tevékenykedő magánvállalatoknak el kell adniuk többségi tulajdonrészüket vagy kivonulniuk a piacról. Gruber szerint mindkettő „jelentős veszteségeket” okozna a cégeknek.

Az Országgyűlés tavaly novemberben fogadta el az új hulladéktörvényt. Ennek értelmében 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal. A tervek szerint 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.

Az Európai Bizottság tavaly egyszer már megvizsgálta az akkori törvénytervezetet. Ezzel az eljárással kapcsolatban szeptemberben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt közölte: az EU nem emelt kifogást a törvényjavaslattal szemben. Ugyanakkor a bizottság fenntartotta magának azt a jogot, hogy a törvény hatályba léptetése után további lépéseket tegyen, ha szükséges.