Horvátország is megkövette a bosnyákokat
A januárban megválasztott államfő az első horvát politikus, aki nyilvánosan elítéli Zágráb szerepét az 1992 és 1995 között dúló konfliktusban. – Az 1990-es évek politikája, amely szerint Bosznia-Hercegovina felosztása volt az egyedüli megoldás, a balszerencse magvait ültette el Bosznia-Hercegovinában és országunkban is. Őszintén sajnálom, hogy a Horvát Köztársaság hozzájárult ahhoz a vészhez és megosztottsághoz, amely mindmáig kínszenvedéssel sújt minket – ismerte el Ivo Josipovic Szarajevóban, a bosnyák parlament előtt tartott beszédében.
Precedens nélküli döntésként márciusban a szerb parlament is határozatban ítélte el a Ratko Mladics szerb tábornok jóváhagyásával végrehajtott srebrenicai vérengzést, ügyelve azonban arra, hogy a dokumentumban ne szerepeljen a „bocsánat” és a „népirtás” szó.
Srebrenicában a helyi szerb erők néhány nap leforgása alatt mintegy 8000 bosnyák muzulmán férfit és gyermeket mészároltak le. Becslések szerint a hároméves háború áldozatainak száma a 100 ezret is eléri. Szakértők úgy vélik, Belgrád és Zágráb a mielőbbi EU-csatlakozást remélve ragadtatta magát a látványos gesztusokra.
