Francois Hollande államfő a munkaügyi reformmal be akar vonulni a történelembe.
Úgy viselkednek, mint a banditák – Pierre Gattaz, a francia munkaadók szövetségének (Medef) elnöke nem csomagolta be, hogy mit gondol az új munka törvénykönyve ellen mozgósító szakszervezetről, a CGT-ről. A Manuel Valls vezette baloldali kormány nem hajlandó engedni, a CGT viszont június 14-re, már a franciaországi labdarúgó-Eb idejére újabb országos tiltakozást akar szervezni.
– A Valls-kabinet és Francois Hollande államfő is láthatólag a „minél rosszabb, annál jobb” taktikát követi. Arra játszanak, hogy minél jobban elhúzódnak a tiltakozások és sztrájkok, a labdarúgó-Eb közeledtével a közvélemény a szakszervezetek ellen fordul, és hazaküldi a tiltakozókat. A francia társadalom megosztott. A felmérések szerint 58 százalék ellenzi a további demonstrációkat, mivel azok a francia nemzeti érdekeket, a sikeres Eb-rendezést veszélyeztetik – mondta lapunknak Soós Eszter Petronella.
A Franciaország-szakértő Hollande keménységét azzal magyarázza, hogy a szocialista politikus lényegében beárazta a 2017-es köztársaságielnök-választáson saját vereségét. S ezért úgy kíván bevonulni a történelembe, mint aki hozzányúlt az eddig „szent tehénnek” számító munka törvénykönyvéhez. Az utóbbi alapját a még 1998 februárjában – a szocialista Lionel Jospin kormányfősége idején – elfogadott 35 órás munkahét adja, igaz, ezen többször alakítottak.
