Megszületett a döntés: 1294 menekültet kell befogadnunk

Egyelőre 66 ezer menedékkérőnek találtak helyet (50 400 személyt fogadnának Görögországból, és 15 600-at Olaszországból). A maradék 54 ezres „magyar keretet” egyelőre a két frontországhoz rendelik, ám később azok a tagállamok is fölhasználhatják, amelyek a következő egy évben szükséghelyzetbe kerülnek a harmadik országokból érkezett menedékkérők hirtelen megnövekedett száma miatt. Elosztásuk szigorúan a tagállamok önkéntes felajánlásai alapján történhet.

A minősített többséggel született döntés értelmében Magyarország nem küld menedékkérőket más tagállamokba, viszont fogad 1 294 Görögországban és Olaszországban regisztrált, háborús övezetből menekülő embert. Főleg Eritreából, Irakból és Szíriából érkező személyekről van szó, akiket a frontországokban uniós segítséggel fölállított fogadó állomásokon – az úgynevezett forró pontokon – vesznek nyilvántartásba a következő két év során. Menedékkérelmüket a lakóhelyükként kijelölt országban bírálják el. Azok, akik elmulasztják a regisztrációt a frontállamok valamelyikében, lemondhatnak arról, hogy egy európai uniós tagállamba költözzenek.

A nagy muzulmán közösségekkel való együttélés ellen berzenkedő magyar és más kelet-európai kormányok megnyugtatására a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a fogadó országok „családi, kulturális vagy társadalmi szempontokra” hivatkozva meghatározhatják, hogy kiket részesítenek előnyben. A szöveg egy sor intézkedést javasol a menedékkérők EU-n belüli mozgásának korlátozására, többek között azzal, hogy a szociális támogatások kifizetését a lakóhelyükhöz kötné. A legtöbb védelemre szoruló személyt Németország és Franciaország fogadja be. Nagy-Britannia az egyetlen a huszonnyolcak közül, amely szerződés adta jogánál fogva kimarad az áthelyezésekből.