Sorin Apostu kolozsvári polgármester letartóztatása után a héten több magas rangú politikus és tisztviselő körül kezdett gyűrűzni korrupciós botrány Romániában. Pénteken a brassói önkormányzat vezetője, George Scripcaru, és a helyi prefektus, Ion Gontea ellen indult vizsgálat, de fennakadt a szűrőn a fogyasztóvédelmisek főnöke is. Ionel Spatarut azzal vádolják, hogy 70 ezer eurónyi kenőpénzt akart elfogadni egy cégtől, amelyik bevont működési engedélye újbóli kiadását akarta vesztegetéssel elérni. Az utóbbi ügybe belekeveredett az állambiztonsági hivatal, az SRI is, amelynek két munkatársa a gyanú szerint segített Spatarunak a kenőpénz átvételében.

A vádakat Scripcaru és Spataru is tagadja, szerintük arról van szó, hogy valakik visszaéltek az ő nevükkel. Erre némiképp rácáfol, hogy Spatarura üzletkötés közben csaptak le, amint éppen számolgatta a 70 ezer eurónyi kenőpénzt. A feljelentő, egy családi vállalkozás képviselője szerint Spataru ennyit – hárommilliárd régi lejt – kért  a polgármesteri hivatal által kibocsátandó működési engedély fejében. Spatarut még október 12-én vették őrizetbe és november 4-én vádolták meg korrupcióval; Scripcaru polgármesterként az azóta összegyűlt bizonyítékok alapján került gyanúba, de rajta és Gonteán kívül kihallgatták már a Brassó megyei alprefektust, Ambrus Károlyt is.

A korrupcióellenes fellépéssel Bukarest azokat a nyugati aggályokat szeretné eloszlatni, amelyek szerint Románia sem a schengeni csatlakozásra, sem az eurózóna-tagságra nem felkészült még. Németország, Finnország és Hollandia legalábbis erre hivatkozva akadékoskodik évek óta. A román igyekezetre jellemző, hogy Apostu előzetes letartóztatását nemrég Traian Basescu román elnök berlini látogatására időzítették: a kolozsvári polgármestert 45 ezer eurónyi kenőpénz elfogadásával vádolják, helyi sajtóértesülések szerint pedig feleségének, a tanácsadóként ténykedő Monica Apostunak 100 ezer eurót fizettek ki az önkormányzattal szerződésben álló cégek kenőpénz gyanánt.