Mint az várható volt, az egyház Isten segítségére sietett abban a szenvedélyes vitában, amelyet Stephen Hawking elméleti fizikus váltott ki. Az ellentmondásos nézetektől soha vissza nem tántorodó tudós jövő héten napvilágot látó, Grand Design címet viselő új könyvében azt állítja, a modern fizika felfedezései nem hagynak teret egy Teremtő számára, és olyan törvények, mint a súlytalanságé, elég magyarázatot adnak arra, hogyan jöhetett és jött is létre a semmiből a világegyetem.

Rowan Williams canterburyi érsek, az anglikán egyház prímása a The Times napilapnak kifejtette: „az Istenben való hit nem arról szól, hogy be kell tömni egy rést a világegyetemen belül létező dolgok egymás közötti kapcsolatának megmagyarázása során. A hit szerint van egy intelligens, élő közeg, egy erő, amelynek tevékenységétől végeredményben mindennek a létezése függ. A fizika soha nem lesz képes eldönteni a kérdést, miért van inkább valami, mint semmi". Az anglikán prímáshoz hasonlóan tudományosan rendkívül képzett, nagy tekintélynek örvendő országos főrabbi, Lord (Jonathan) Sacks szerint a „tudomány lényege a magyarázat, a vallásé az interpretáció. A Bibliát egyszerűen nem érdekli, hogyan jött létre a világegyetem". Az izraelita vezető „korunkra nehezedő átoknak" tartja a vallás és a tudomány közötti fokozódó és kölcsönös ellenségeskedést, ami végeredményben mindkét fél számára egyformán káros. A XVI. Benedek pápa két hét múlva esedékes nagy-britanniai látogatására készülő Vincent Nichols, római katolikus westminsteri érsek később fogja részletesebben is kifejteni nézeteit, egyelőre „teljes mellszélességgel kiállt a főrabbinak a vallás és a tudomány közötti kapcsolatról oly érzékletesen megfogalmazott álláspontja mellett". Nem győzte meg Hawking az isteni beavatkozás szükségtelenségéről Ibrahim Mográt, a Brit Muszlimok Tanácsának elnökét sem. A befolyásos imám úgy érzi, „ha megvizsgáljuk a világegyetemet, minden arra utal, hogy valakinek létre kellett ezt hoznia. És ez az illető nem lehet más, mint a mindenható Teremtő".

Nem csupán az egyház ment neki Stephen Hawkingnak. Chris Isham professzor, a vezető londoni természettudományi egyetemi intézmény, az Imperial College elméleti fizikusa, egyben elismert filozófus, „felnyögött, amikor a Nagy Dizájnban kifejtett tételeket elolvasta. Stephen mindig mond ilyen dolgokat - hiszen szereti az ezekkel járó népszerűséget, de valószínűleg életében nem olvasott el egy filozófiai könyvet" -, szól a megsemmisítő kritika. Isham szerint cambridge-i kollégájának „érvelése azon a téves feltételezésen alapul, hogy a vallás megköveteli Istennek a világegyetem megteremtésében játszott okozati szerepének elismerését".

A 68 éves, súlyos mozgásszervi betegségben szenvedő Hawking nem maradt teljesen magára a vita során. Az ateista etológuson, Richard Dawkins oxfordi professzoron kívül A. C. Grayling is támogatólag szólalt meg: „Már a Nagy Bumm elmélet óta tudjuk, hogy a világegyetem megteremtéséhez nem volt szükséges valamiféle Hófehérke és a hét törpe. A fizika tanításaitól függetlenül az Istenben való hit mindenféle logikai téveszmét vet fel. Mindez arra az időre nyúlik vissza, amikor barlanglakó őseink nem tudták másképp megmagyarázni a világot".

Stephen Hawking