Még két nap és véget ér huszonhat jelölt meghallgatása az Európai Parlamentben, de aligha ülnek el a viták, amelyek a leendő biztosok teljesítményét övezik. Elképzelhető, de nem nagyon valószínű, hogy néhányukat újra a szakbizottságok elé rendelik, s nem zárható ki egy-két bukás sem.

A nagy európai politikai áramlatok EP-frakciói most elfoglalják a lőállásokat, hogy saját embereik „elhullását” megbosszulhassák. A szócsata máris zajlik, sok minden elhangzik, naponta fenyegetőznek a képviselők a másik tábor jelöltjeinek ellehetetlenítésével, ám meglehet, mindennek vége az lesz, hogy marad minden, ahogy volt. Azaz január 26-án az EP végül elfogadja a biztosokat, ami siker lenne Barroso számára, aki a végrehajtó testületet, az Európai Bizottságot vezeti, ám egyben elégtétel a parlamentnek is, mert a meghallgatási folyamatban a leendő testület igencsak meggyengült.

Kezdődött mindez azzal, hogy a néppárti bolgár Rumjana Zseleva igen szerényen szerepelt mint a humanitárius segélyek tárcavezetője, s nem tudta megfelelően tisztázni pénzügyi érdekeltségeit sem. Az EP elnöke, Jerzy Buzek erről levélben tájékoztatta Barrosót, aki válaszában leszögezte: Zseleva marad. A vagyonnyilatkozatot illetően a Bizottság a jelölt bevallására hagyatkozhat, másrészt Bulgária a külügyminiszterét jelölte. Zseleva pénzügyi nyilatkozata minden jel szerint megfelel a bolgár törvényeknek, személye pedig alkalmas a tárca betöltésére.

Zselevát egyébként kétszer választották európai képviselővé. Az már csak az EP iránt érdeklődők szórakoztatását szolgálta, hogy Boriszov bolgár kormányfő bajkeverőknek nevezte az akadékoskodó képviselőket, mire Martin Schulz szocialista frakcióvezető azt válaszolta: a volt bolgár diktátor egykori testőre ne okvetetlenkedjék.

Ám a bolgár jelölt problémái miatt a néppártiak elővették a szocialista Maros Sefcovic szlovák jelöltet, aki a Bizottság főadminisztrátora lehetne. A vád az, hogy 2005-ben, uniós követként egy konferencián állítólag azt mondta, hogy a romák kihasználják a szlovák szociális ellátó rendszert. Nemzetközi sajtóértekezletén erre hívta fel a figyelmet Szájer József néppárti frakció alelnök, és Járóka Lívia, az egyetlen roma EP-képviselő. Sefcovic hétfőn este beszélhet elképzeléseiről, s a néppárt számára kedvezőtlen fejlemény, hogy négy szlovák roma szervezet határozottan kiállt a jelölt mellett.

A jövő héten, az összes meghallgatás végén derülhet csak ki, hogy az elégedetlenségre okot adó jelöltek – Zseleva, a finn Rehn, a litván Semeta, a holland Kroes és Sefcovic – közül kit próbálnak esetleg visszahívatni. Az EP-nek az egész Bizottságról kell szavaznia, ha tehát nem tudja elérni, mint 2004-ben a homofóbiával vádolt olasz Buttiglione esetében, hogy valakit Barroso vagy az érintett ország leváltson, akkor döntenie kell, elutasít mindenkit, s ezzel végteleníti a kinevezési eljárást, vagy alkut köt.

Akadnak képviselők, aki úgy látják: Barroso szándékosan úgy osztotta újra a posztokat, hogy a jelölteket egyszerre több parlamenti bizottság hallgassa meg. Oszd meg és uralkodj – ez lehet Barroso vezérelve, aki saját hatalmát kívánja erősíteni a Lisszaboni Szerződés nyomán izmosodó törvényhozással szemben. Ezért nem engedte, hogy a leendő biztosok elkötelezzék magukat, vagy részletesen ismertessék víziójukat.

Az EP viszont a jelöltekkel szemben megfogalmazott fenntartások révén egyértelműen arra törekszik, hogy a Bizottságot gyöngítse. Az intézményközi villongásokat jól tükrözi, hogy a Financial Times is osztályozta a jelölteket, s az általa kiállított bizonyítvány köszönő viszonyban sincs a parlamenti érékeléssel. Csak egy példa: a néppártiak által felkészületlennek tartott Andor László ugyanúgy közepest kapott, mint az általánosságban agyondicsért francia Michel Barnier.

Kapcsolódó cikkek: Elfogadta Andort az EP szakbizottsága | Franciaország elfelejtett megválasztani két európai képviselőt | Barroso vesszőfutása | Tabajdi várja az EU-biztos válaszát az államnyelvtörvény ügyében | Egységes Európát akar Jerzy Buzek