Hatalmas vereséget mért a kisebbségekre az amerikai Legfelsőbb Bíróság
Semmivé foszlott Martin Luther King álma – kommentálták az Egyesült Államokban, hogy kedden az alkotmánybíróságként funkcionáló Legfelsőbb Bíróság a hagyományos politikai-ideológiai határok mentén, 5:4 arányban hatályon kívül helyezte a szövetségi választójogi törvénynek azt a cikkelyét, amely megállapítja, hogy egy-egy szövetségi állam milyen feltételek mellett változtathat a maga választójogi törvényén. A bírák a törvény, az 1965-ös Voting Rights Act négyes cikkelyét semmisítették meg, arra hivatkozva, hogy a megszabott feltételek mára már elavultak, nem nyúltak viszont az ötös cikkelyhez, amely előzetes szövetségi jóváhagyástól teszi függővé, hogy egy-egy állam változtasson a maga választójogi törvényén. Az más kérdés, hogy a négyes cikkely hatályon kívül helyezésével gyakorlatilag az ötös cikkely is érvényét veszíti.
Az 1965-ös törvény – amelyet utoljára hét éve, 2006-ban hosszabbított meg 25 évre a George Bush vezette akkori adminisztráció – ellen Alabama egyik megyéje, Shelby nyújtott be beadványt a Legfelsőbb Bíróságon. Keddi döntésében a taláros testület a kongresszust bízta meg a Voting Rights Actben foglalt feltételek korszerűsítésével. Az meglehetősen valószínűtlen, hogy a törvényhozás a közeljövőben megállapodásra jut a kérdésről. Az esélyekkel kapcsolatban Chuck Schumer szenátor már kedden sem akart senkit illúziókba ringatni: ahogy a demokrata politikus mondta, amíg a képviselőházban a republikánusoké a többség, a szenátusi demokraták mögött pedig nincs hatvan szavazat, addig előzetes szövetségi jóváhagyás sem lesz többé. A szenátus eddig egyhangúlag, a kongresszus többé-kevésbé egyhangúlag szavazott a Voting Rights Act meghosszabbításáról.
A törvény eddig a választási diszkriminációtól védte meg az amerikai kisebbségeket. Ahogy a Wall Street Journal írja, a februári meghallgatáson Shelby megye azzal érvelt, hogy 1965-ben a kongresszus még némi joggal vélhette, hogy a fehér tisztségviselők a rendelkezésükre álló eszközökkel rutinszerűen akadályozzák meg, hogy feketék és spanyol ajkúak leadják a szavazatukat, de ez ma már nem igaz. Alabama törvényhozásában ma az összlélekszámukkal arányban lévő számú kisebbségi képviselő dolgozik, az pedig az állam „egyenlő méltósághoz való jogát sérti”, hogy északi társaival ellentétben előzetes szövetségi jóváhagyást kell kérnie a maga választójogi törvénye módosításához.
Mindez értő fülekre talált a konzervatív bírák körében. Egyikük, Samuel Alito februárban úgy fogalmazott, a Voting Rights Act ugyan sok jót tett ötven év alatt, a kongresszus azonban ma már vajmi kevéssé tud érveket felhozni amellett, hogy a négyes cikkelyre ma még mindig szükség van. Ezt visszhangozta a négyes cikkely hatályon kívül helyezését indokolva kedden a taláros testület elnöke, John Roberts is. A Legfelsőbb Bíróság liberálisai ehhez képest azzal vették a védelmükbe a törvényt, hogy miért kell megsemmisíteni valamit, ami évtizedek óta működik. „A siker az ok, amiért meg kellene őriznünk. Bár a törvény drámai változásokat idézett elő a kisebbségi jogok érvényesítésében, a diszkrimináció minden csökevényét nem sikerült kiirtania” – hangoztatta állásfoglalásában az egyik bíró, Ruth Bader Ginsburg.
A legfelsőbb bírósági döntésre reagálva Barack Obama amerikai elnök mély csalódottságának adott hangot, mondván, a Voting Rights Act amerikaiak milliói számára szavatolta a jogegyenlőséget, és hasonlóan nyilatkozott Eric Holder igazságügyi miniszter is. Azt az ismert baptista tiszteletes és fekete emberi jogi aktivista, Al Sharpton mondta, hogy a törvény négyes cikkelyének a hatályon kívül helyezésével Martin Luther King álma foszlott semmivé. Holder a keddi sajtótájékoztatóján említett egy esetet, amelyben spanyolajkúakat diszkrimináltak, amikor szavazni akartak: egy ezzel kapcsolatos bírósági döntés szerint a diszkrimináció szándékára több a bizonyíték, mint amennyire a hatóságokat elmarasztaló határozat indoklásában hely van.
A Voting Rights Act ötös cikkelye eddig Arizona, Texas, Louisiana, Mississippi, Alabama, Georgia és Dél-Karolina, Észak-Karolina és az északi Alaszka állam egészére vonatkozott. Kaliforniában, New Yorkban, Floridában, Dél-Dakotában és Virginiában „csak” megyék estek a hatálya alá.
A Legfelsőbb Bíróság szerdán két, történelmi jelentőségű melegjogi kérdésben is ítéletet hirdet. Ha úgy dönt, hogy alkotmányellenes a házasság védelmében hozott 1996-os törvény, a DOMA (Defense of Marriage Act), akkor ezentúl a meleg és leszbikus házaspárok is jogosultak lesznek a házastársaknak járó szövetségi adókedvezményekre, benyújthatnak közös adóbevallást, és az egymástól örökölt ingatlan után sem kell adót fizetniük. A másik döntés a kaliforniai alkotmánykiegészítésről, a Proposition 8-ről szól, amely a DOMA-hoz hasonlóan kimondja, hogy házasság csak egy férfi és egy nő frigye lehet. Ezt 2008-ban Kaiforniában népszavazáson hagyták jóvá, ha azonban a Legfelsőbb Bíróság holnap esetleg alkotmányellenesnek nyilvánítja, azzal gyakorlatilag az egész Egyesült Államokban legalizálja a melegházasságot.
