|
 Az alagút dániai bejárata Forrás - femern.com
Német támogatói a projektet elegánsan csak „Fehmarn 21”-nek hívják, mely esetben a 21 kissé ironikus jelzése annak, hogy az alagutat az átlagemberek pont ugyanabba a kategóriába sorolják, mint ahova a többi nagy és ellentmondásos, soha meg nem valósuló építészeti projektet is szokták. Ilyen többek közt a stuttgarti pályaudvar – ismertebb nevén Stuttgart 21 –, a berlin-brandenburgi repülőtér és az Elba folyó kikotrása Hamburg kikötőjénél. A 21-es szám a fenti esetek mindegyikében a tervezők gőgjére és az ország lakóinak önbizalmára utal, írja a Der Spiegel.
A dánok sokkal optimistábban állnak a dologhoz. Mint mondják, ők elsősorban azt szeretnék, ha a dán Lolland szigetét összekötnék a német szárazfölddel – pontosabban a projekt névadójával, az észak-német partokhoz közeli Fehrman-szigettel. Az ötlethez négy különböző lehetőséget vizsgáltak meg, és sokáig úgy tűnt, hogy – akárcsak egy hasonló, Dániát Svédországgal összekötő híd esetében – egy hidat építenének a húsz kilométeres szakaszon, de a dán közlekedési miniszter nemrég jelentette be: híd helyett mégis inkább az alagutat támogatják.
Híd helyett alagút
 A tervezett alagút a térképen
Eddig egy kompjárattal lehetett a két dán szigetre, Lollandra és Fehrmanra eljutni Németországból. Az út nagyjából negyvenöt percig tartott és 66,5 euróba került, ha autóval ment az ember. Az alagúttal ez az idő és pénz lecsökkenne, csakúgy, mint a pár éve megépült Øresund-híd esetében, mely Dániát és Svédországot köti össze 2000 óta, és amivel jelentősen spórolnak mind az azt használó svédek, mind a dánok.
Hatalmas projektről van szó: körülbelül húsz kilométer hosszú, negyven méter széles és 10 méter magas lenne az alagút, melynek költsége előreláthatóan 5,5 milliárd eurót tenne ki. Négy különböző alagutat terveznek: kettőt az autópályának, mindegyiket két-két sávval, és kettőt a vasútnak, mindegyikben egy sínnel. Az alagút hatalmas, előre gyártott betonelemekből állna össze, melyeket a szárazföldön raknának össze, és hajókkal szállítanának a Balti-tenger hatalmas árkába. Ez lenne a leghosszabb merülő alagút, amit valaha építettek.
A dánok mellette, a németek ellene
A német Hendrick Kerlen és a dán Steen Lykke pályatársak: mindketten építészmérnökök, jóval túl a hatvanon. Mindketten sikeres karriert futottak be, több évet dolgoztak külföldön, hasonló elképzeléseik vannak a világról. Mindketten hidegfejűek, racionálisak, és csak olyan terveket támogatnak, amelyekről tudni lehet, hogy megvalósíthatók. Elméletileg szövetségeseknek kéne lenniük. Ennek ellenére mégis, míg egyikük hevesen ellenzi a tervet, másikuk nagyon is támogatja azt.
 Az alagút dániai bejárata Forrás - femern.com
2004-ben a dán közlekedési miniszter előzetes költségvetési tanulmányt készíttetett a tervezett alagútról, hogy lássa, van-e értelme a befektetésnek, és még 2007-ben is úgy tűnt, mindkét ország egyetért az alagút tervével. A tanulmány 1:1,25-ös megtérülési aránnyal számolt, de a tervet ellenző német mérnök, Kerlen szerint – aki maga is sok hasonló tanulmányt készített – könnyű manipulálni az ilyen jelentéseket, kidomborítva az előnyöket és elfedve a hibákat.
– A Világbank szerint ez egy marginális projekt. Az elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy az építkezés mögött az építési vállalkozók érdekei álltak – mondta nemrég egy lakossági fórumon az idős mérnök. Ellenfele, Lykke ezzel szemben a projekt nagy támogatója. Ő segédkezett az Øresund-híd kivitelezésénél is, ami miatt otthagyta jól fizető munkahelyét. Hitt benne, hogy a Svédországot és Dániát összekötő kapocs létrehozása vissza nem térő alkalom az életében. Pedig az Øresund-híd építésének kezdetén ugyanúgy szkepticizmus és ellenállás jellemezte a helyieket, a dánok kétharmada egyenesen a híd megépítése ellen volt. Az építkezés alatt ez az arány egyharmadra csökkent, ma pedig alig 1-2 százalék ellenzi a már kész hidat.
 Fehmarn alagút Németországi bejárata Forrás - femern.com
– Nem mondhatnám, hogy nagy érdeklődés kísérné a projektet a dán társadalom részéről. Általában véve támogatjuk a hidak és összekötő utak építését, mivel sok szigetünk van. Annyi biztos, hogy a közlekedési miniszter – csakúgy, mint a parlament – támogatja a tervet – nyilatkozott lapunknak az ügyben egy dán újságíró. Mint mondta, az alagút alapvetően a svédeknek lenne gyümölcsöző befektetés, mert így a mostaninál könnyebben tudnának szállítani Németország felé. – A baj csak az, hogy a németeknek többet kéne fizetni, mint nekünk dánoknak. Arányosan elosztva a 82 millió német és az ötmillió dán lakos közt a befektetés költségeit, nekik nem éri meg a dolog, hisz a lakosok nagy része sosem fogja használni az alagutat – tette hozzá forrásunk.
|