A jelentés megemlíti, hogy soha nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint tavaly 60 millió ember élt menekültként, 8 millióval több, mint 2013-ban.

Fotó: Ognen Teofilovski / Reuters

Kiemelik, hogy Szíriában a világon a legtöbb a belső menekült, számuk 7,6 millió, valamint 3,9 mil­lióan hagyták el végleg a polgárháború sújtotta országot. Afganisztánból 2,6 millióan keltek útra a jobb élet reményében, Szomáliából pedig 1,1 millióan.
A bizottság hangsúlyozza, már több mint 710 ezer menekült és bevándorló érkezett idén Európába, s a tömegek főleg három országnak jelentenek terhet. Ezek Németország, Olaszország és Magyarország.

„Meg kell említenünk, hogy az EU területére 2015-ben érkező egymillió ember mindössze 0,2 százaléka a teljes népességnek" – írják. Ettől persze az EB szerint a kontinensre érkező tömegek hatalmas terhet jelentenek a befogadó és a tranzitországoknak, ugyanakkor kiemelik, hogy a negatívumok mellett (mint pél­dául, hogy extra költségvetési kiadásokkal kell számolnia az államoknak), pozitívuma is lesz a bevándorlásnak. A rövid távú hatás országonként változó lehet, ugyanakkor a nettó kiadások növekedésével a fogyasztás és a befektetések száma növelni fogja a GDP-t, különösen igaz ez a célországokat tekintve.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet és az OECD tanulmányaira hivatkozva a bizottság azt állítja, középtávú hatásként az államháztartás minimális növekedésére lehet számítani, különösen, ha sikerül a menekülteket integrálni a célország társadalmába és munkaerőpiacára.

Az idősödő népességgel és a folyamatos munkaerő-csökkenéssel küzdő tagországok számára a migráció bizonyos szempontból megoldást jelenthet problémáikra, megváltoztathatja a társadalom korösszetételét, ugyanakkor – ha az emberi erőforrásokat nem használják ki jól –, a beáramló tömeg a pénzügyi stabilizáció gyengüléséhez is vezethet.

Ráadásul olykor úgy tűnik, hogy a legbefogadóbb országok infrastruktúrája sincs felkészülve a gyors beáramlásra. A legtöbb terhet vállaló országok közül csütörtökön Svédország migrációs minisztere, Morgan Johansson jelentette be: nem tudja többé garantálni hazája, hogy minden menekültnek jut szálláshely, ezért arra kérte az Észak-Németországban tartózkodókat, hogy maradjanak ott. Így fogalmazott: „Nagyon drámai helyzetben vagyunk, ami még drámaibb lett az elmúlt napokban."