Három évre börtönbe küldenék, aki gyászolja Erdély elszakítását

Először is Victor Ponta kormánya negatívan véleményezte a tervezetet. A kabinet érdekes módon szintén kitért a Btk. módosítására, de – a képviselők mostani indoklásával ellentétben – előrelépésről számolt be, hiszen a korábbi szabályozás „sértette a véleményszabadságot". E tekintetben a kormány hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára, amely szerint egy demokratikus társadalomban a kifejtett vélemény sokkoló, felháborító vagy zavaró jellege önmagában nem alapozhatja meg a szólásszabadság korlátozását.

A tervezet végszavazásán, a képviselőházban mindössze négyen voksoltak a tervezet elfogadására, a jelenlévő 129 szociáldemokrata képviselő közül pedig mindössze a Temes megyei Catalin Tiuch. Előzőleg a jogi bizottság is javasolta a tervezet elutasítását. A 26 tagú szaktestületben a PSD-nek 11 képviselője van, és valamennyien a tervezet elutasítására szavaztak. A bizottság többek között azzal érvelt, hogy a nemzet megsértésének kriminalizálása nem felel meg a 2014 februárjában életbe lépett új Btk. szemléletének, illetve nem eléggé világos. Nem igazít el például azt illetően, hogy mi számít sértésnek, illetve mi értelmezendő kritikaként. A javasolt szabályozásban említett „haza" és „nemzet" absztrakt fogalmak, amelyeket többféleképpen értelmezhetők, ezért fennáll a veszély, hogy egyeseket politikai, történelmi, társadalmi vagy a fennálló hatalmat sértő állásfoglalásukért büntessenek. A jogász képviselők azt is hozzátették, hogy mivel a szabályozás nem eléggé világos, a jogalany, vagyis az állampolgár képtelen megérteni, és a magatartását hozzá igazítani.

Remus Cernea független képviselő a plénumbeli szavazás után megjósolta, hogy közvetlenül a választások előtt ismét előkerül a téma. – Ezek populista és veszélyes gondolatok, amelyeket, attól tartok, vehemensen használni fognak majd a jövő évi választási kampányokban – mondta a 2015. október 12-i ülésen Cernea. Igaza lett.

Hogy a kör teljes legyen, az ominózus törvénytervezet benyújtásakor Bogdan Diaconu szintén a Szociáldemokrata Párt képviselője volt, és csak később lépett ki, hogy megalapítsa a bevallottan nacionalista, idegen- és magyarellenes alakulatát, az Egységes Románia Pártot (PRU).