Hammarberg április eleje óta a budapesti székhelyű nemzetközi fogyatékosügyi civil szervezet, a Mental Disability Advocacy Center tiszteletbeli elnöke. – Évtizedeken át dolgoztam az emberi jogok területén, melynek során nagyon sokat utaztam. Az egyik dolog, amelyet ennek során észrevettem, az volt, hogy van itt egy rejtett probléma. Az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő embereket hatalmas intézményekbe teszik, vidékre – válaszolta arra a kérdésre, miért ezt az ügyet vállalta most fel.

– Szélsőségesen rossz körülmények között vannak, az ápolók rosszul fizetettek, és nem is érdekli őket a munkájuk. Mintha a társadalom nem akarna tudni róluk, és úgy gondolná, hogy minél hamarabb meghalnak, annál jobb – mondta Hammarberg, aki szerint nagyon fontos, hogy ezeknek az embereknek a helyzete nyilvánosságra kerüljön és javuljon. A jogvédő szerint a nagy, „gyárszerű” intézmények felszámolása ráadásul nem is pénzkérdés, hiszen ezek is nagyon sokba kerülnek. – Ez tisztán a hozzáállástól függ – mondta. 

A fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelyet Magyarország is ratifikált, ráadásul elő is írja a változást. – Ám ahogyan a britek mondják, a puding próbája az evés, meglátjuk, Magyarország megfelel-e majd az egyezménynek. Több mint hatvanezer ember él ebben az országban, akiket teljesen vagy részlegesen megfosztottak cselekvőképességüktől. Nem szavazhatnak, nem házasodhatnak, nem intézhetik a pénzügyeiket. És ez a szám a lakosság létszámához viszonyítva nagyon magas – magyarázza Hammarberg.

De mi volna a helyes bánásmód? – Az első és legfontosabb most az, hogy mit nem szabad. Fokozatosan fel kellene számolni a nagy intézményeket, mert nem lehet csak bezárni őket, és mindenkit kitenni. Akinek van családja, annak segíteni kell visszatérni oda, akinek pedig nem, annak lehetőséget kell adni, hogy a társadalomban éljen, ne pedig bezárva, rabként, mint most. Persze sok esetben mindehhez segítségre lenne szükségük, a társadalomnak pedig ezt kell számukra biztosítania, nem pedig ezeket a hatalmas intézményeket fenntartania. Az a legfontosabb, hogy minden esetben meg kell próbálni elérni, hogy maguk vállaljanak felelősséget az életükért. Az a lényege, hogy tisztelettel bánjunk ezekkel az emberekkel, és figyelembe vegyük az ő igényeiket és kéréseiket – mondta Hammarberg. 

Hozzáteszi: a hatalmas, rossz körülményeket biztosító intézmények nemcsak Magyarországra jellemzőek, sok más környékbeli országban, valamint Oroszországban is súlyos problémát jelentenek. Hazánk abból a szempontból kirívó eset, hogy arányaiban nagyon sok a cselekvőképességétől megfosztott ember.

"Nagyot csalódtunk Magyarországban"

Lapunk kérdésére válaszolva a jogvédő elmondta: sokszor felszólalt az elmúlt években Magyarországgal kapcsolatban, de ez nem jelenti azt, hogy különös figyelmet fordítana hazánkra. – Mindig, mindenhol felemeltem a szavam a jogsértések ellen – mondta. Azt még nem tudja, pontosan milyen keretek között, de továbbra is az emberi jogok területén kíván dolgozni, „nem lehet ezt levetni, mint egy inget, ha egyszer elkezdte az ember.”

Az utóbbi hónapokban a magyar médiaügyekkel foglalkozott sokat. – Az új szabályozást összevetettük a strasbourgi bíróság korábbi ügyeivel, és úgy találtuk, hogy ha egyes, a magyar médiaszabályozással kapcsolatos ügyek a bíróság elé kerülnének, akkor olyan döntés születne, hogy a magyar törvények nem biztosítják a sajtószabadságot. Probléma van az újságírók forrásainak védelmével és azzal is, hogy az új rendszer nem támogatja a média pluralitását. 

Megkérdeztük, vajon ő is bizakodó-e, mint Nancy Pelosi amerikai politikus, demokrata frakcióvezető, aki Orbán Viktorral való hétfői találkozója után nyilatkozott így, és arra utalt, hogy a magyar kormány immár egyeztetéseket folytat a Velencei Bizottsággal a testület által felvetett aggodalmakról. – Várjuk ki a végét. A Velencei Bizottság már korábban is adott tanácsokat a magyar kormánynak, és azokból a legjobb esetben is csak szemezgettek, már ha egyáltalán figyelembe vették őket. Korábban volt már rossz tapasztalatunk, nagyon nagy csalódás volt, amikor a magyar kormány nem vette figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait az alkotmánnyal kapcsolatban – mondta.