Hamarabb meg lehetett volna állítani Breiviket
2011 nyarán a szélsőjobboldali eszméket valló, idegengyűlülő Breivik egy bombát robbantott a norvég főváros központjában, ami nyolc halálos áldozatot követelt. Ezután a közeli Utoya szigetére ment, ahol a kormányzó Munkáspárt ifjúsági táborában rendőrnek öltözve megölt 69 embert. A szigeten több mint egy órán át szabadon gyilkolhatott, csak ezután értek oda a rendőrök, akiknek megadta magát.
Az Alexandra Bech Grojev vezette vizsgálóbizottság 31 ajánlást fogalmazott meg jelentésében. A BBC szerint ezek közül a legmerészebb az volt, mely szerint ha a támadás idején érvényben lévő biztonsági előírásokat megfelelően alkalmazták volna, akkor az Oslo szívében történt robbantást megakadályozhatták volna. Arra is lett volna reális esély, hogy a hatóságok hamarabb megállítsák az Utoyán vérengző Breiviket.
A közel ötszáz oldalas jelentés felrója, hogy a miniszterelnöki iroda előtti utcaszakasz miért nem volt elzárva a forgalom elől, ahogy azt már hét évvel ezelőtt tanácsolták a biztonsági szabályzatban. Az oslói robbantás után tíz perccel állítólag egy járókelő is felhívta a rendőrséget, és nagyon részletes leírást adott egy pisztolyos, golyóálló mellényt viselő férfiről. Az operátor állítólag továbbította az üzenetet, ami azonban csak két óra múlva jutott el az illetékesekhez.
Azt azonnal tudni lehetett, hogy terrorista támadásról van szó, rögtön a merénylet után azonban nem adtak ki az egész országra kiterjedő vészjelzést. Nem zárták le az utakat, és nem állítottak fel ellenőrző pontokat sem.
A rendőrséget már a támadás után kritizálták azért, mert lassú volt: nem helikopterrel mentek, hanem közúton (ez a fővárostól körülbelül 40 perces út), majd a csónak, amellyel át akartak kelni, használhatatlanná vált. A jelentés szerint a norvég belföldi hírszerzés is tudomást szerezhetett volna Breivikről a támadás napja előtt, ám azt nem állítja, hogy a szervezet megelőzhette volna a támadást. A jelentés dicsérte a kormányzat kommunikációját és a mentők munkájával is elégedett volt.
Breivik ügyében augusztus 24-én hirdetnek ítéletet. Tettét elismerte, ám nem vallja bűnösnek magát. Azt állítja, szükség volt tettére, hogy megmentse Norvégiát a muzulmán bevándorlóktól. A legnagyobb kérdés az, a bíróság melyik pszichiátriai szakvéleményt fogadja el. Az egyik szerint beszámítható, a másik szerint nem: előbbi börtönbüntetést jelent Breivik számára, a másik pedig elmegyógyintézetet.
