A hálózat, amelyben a német, lengyel, cseh, szlovák, magyar, bolgár és román intézetek vesznek részt, hallhatóbbá teszi majd Európában azoknak a hangját, akik országukban ezzel a kérdéssel foglalkoznak – mondta újságíróknak Marianne Birthler, a Stasi archívumát kezelő német intézet vezetője.

A Titkosszolgálati Levéltárakkal Foglalkozó Hivatalos Szervek Európai Hálózata nevű új csúcsintézménynek koordinációs csoportja lesz, amelynek feladata, hogy évente konferenciát szervezzen. A hálózaton belül információcsere folyik majd a levéltárak, a jogi szabályozások, a történelmi-politikai oktatás és a kutatás területén - áll a hét intézet képviselői által aláírt dokumentumban.

A hálózatban részt vevő országok eddig különbözőképpen kezelték az archívumokat, de remélik, hogy kölcsönösen hasznos lesz a területen folytatandó tapasztalatcsere – mutat rá továbbá a dokumentum.

Egy ilyen együttműködés annál is hasznosabbnak tűnik, mivel a kelet-európai diktatúrák maguk is igen szorosan együttműködtek egymással, tapasztalatot, módszert és kapcsolatot cserélve – idézte a tanácskozás magyar résztvevőjét, Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egyik vezető munkatársát a francia hírügynökség.

A hálózat célul tűzte ki, hogy azok az állampolgárok, akiket több kommunista országban megfigyeltek, egyazon eljárás keretében jussanak hozzá valamennyi aktához. Ez jelenleg még nem lehetséges, mivel az adatokhoz való hozzáférést nemzeti törvények szabályozzák.

Franciszek Gryciuk lengyel szakértő szerint ez a probléma csak kevés másként gondolkodót érint, mivel a hivatalosan „testvériek” nevezett államok viszonylag zártak voltak egymás előtt, korlátozott volt a mozgási szabadság.