„Hagyjuk, hogy felépítsék Új-Damaszkuszt!”

Szintén eldöntendőnek nevezi Guérot azt is, hogy mit kell érteni az alatt, hogy megbirkózunk a menekültproblémával. Mindenkinek jut tető a feje fölé? Mindenkinek lesz szakképzettsége és állása? Mindenkiből jó adófizető, németül tökéletesen beszélő német lesz? A feszültségek főleg abból származnak, hogy a német társadalom alsó húsz százaléka érzi magát veszélyeztetve, nekik kell megküzdeniük az állásokért, a szociális lakásokért és jóléti juttatásokért az újonnan jövőkkel. Ebből biztosan nem fog semmi jó sem kisülni, ahogy a Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi pénzügyminiszter által felvetett, a menekültkérdést finanszírozni hivatott adóemelés is kivitelezhetetlen – tette hozzá Guérot.

Ulrike Guérot. Most kalapot emel Merkel előtt EUSG.DE

Meghökkentő ötletekben nincs híján a politológus, aki szerint az Amerikát egykor meghódító telepesek példáját kellene követni. Ők saját egykori városaikat alapították újra a tengerentúlon, a menekülteknek hagyni kéne, hogy hozzák létre Új-Aleppójukat, Új-Damaszkuszukat. Érdekes módon az idei német országos építésztalálkozó mottója is úgy szól, hogy „Városokat a menekülteknek!” A libanoni és jordániai menekülttáborokban megfigyelhető, hogy azokból pár hónap elteltével szintén városok lesznek: először a családok, klánok költöznek össze, átnevezik az utcákat, elkezdenek kereskedni, majd sorra jelennek meg az urbanizációval együtt járó közösségi-kulturális intézmények.

A menekültvárosok kétség kívül elkülönülést, szegregációt jelentenek, de szociológiai értelemben az is a tolerancia egyik formája. Németországban sok migrációs hátterű fiatalnak sikerül feljutnia a „társadalmi liftre”, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkit fel lehet emelni. Guérot fő kérdésnek azt tartja, hogy a nyugati társadalmak miként szervezik meg a kulturális-szociális másságot.

A migránsok jelentős részét kitevő fiatal, egyedülálló férfiakat a patriarchális társadalmakban úgy nevelték fel, hogy látták, miként bántalmazzák otthon anyáikat és lánytestvéreiket, mennyire lenézik az utcán úgymond „magukat mutogató, erkölcstelen nőket”. A kölni tömeges szexuális zaklatás ismétlődésének megakadályozásához minden büntetőjogi eszköz kéznél van, remélhetőleg a rendőri erők is levonták a szükséges következtetéseket. Érdekes, hogy a német nők védelmében fellépők jelentős része korábban egy szót sem szólt a müncheni Oktoberfesten rendszeres szexuális zaklatások miatt. Ugyanakkor a társadalmi vitához elengedhetetlen, hogy a muzulmánok is megszólaljanak: ők mit gondolnak Kölnről.