A bíróságnak otthont adó Békepalota Hágában Jeroen Bouman / ICJ

Peter Tomka, a bíróság szlovák elnöke szerint Horvátországnak nem sikerült bizonyítania azt a szerb szándékot, hogy teljes mértékben vagy részben megsemmisítsék a horvát népet, míg a szerb keresetet azzal utasította vissza: még ha bizonyított lenne is a horvát vezetőség szándéka, hogy megtisztítsa az országot a szerbektől, arra nincs bizonyíték, hogy a cél a lakosság fizikai megsemmisítése lett volna. Az ítélet szerint egyébként Szerbiát nem terhelheti felelősség az 1992. április 27-e előtt történtek miatt, ugyanis az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nem írta alá az ENSZ népirtás megakadályozására vonatkozó egyezményét.

Nikola Selaković és Orsat Miljenić szerb és horvát igazságügyi miniszterek Hágában kijelentették: mindkét ország tiszteletben tartja a bíróság döntését. Elemzők szerint az ítélet hosszú távon nem befolyásolja komolyan a két ország közötti kapcsolatokat, legfeljebb rövid távon lehet negatív visszhangja.

Az 1991 és 1995 között, a délszláv háború idején elkövetett népirtásokra vonatkozó vádak miatt Horvátország 1999-ben nyújtotta be keresetét az akkori Jugoszlávia ellen, az ellenpert a szerb fél 2010-ben indította. Horvátország keresetében azt állította, hogy Belgrádot felelősség terheli a horvátok ellen Knin, Kelet- és Nyugat-Szlavónia, valamint Dalmácia térségében elkövetett etnikai tisztogatás miatt, a szerb viszontkereset pedig azt állította, hogy a horvátok az 1995 augusztusában végrehajtott Vihar hadművelet idején népirtást követtek el a krajinai szerbek felett.