Hadiállapot: Észak-Korea ugat, de nem harap?
A fiatal Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és hadserege jól tudja, hogy egy rakétacsapás amerikai célpontok ellen egyet jelentene az öngyilkossággal. Phenjan nem is háborút akar: az országon belüli nemzeti egység a cél, nemzetközi kapcsolatait tekintve pedig Washingtont szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni, illetve rá akarja venni az újonnan megválasztott Pak Gun Hje dél-koreai elnököt, hogy változtasson politikáján, írja az Associated Press elemzése.
Észak-Korea február 12-én hajtotta végre harmadik atomkísérletét. Ezt súlyos ENSZ-szankciók követték, amelyekre csak rátett egy lapáttal az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlata. Phenjan folyamatosan fenyegetőzik: rakétáit állítólag amerikai támaszpontokat megcélozva nemrég harckészültségbe állította, felmondta Dél-Koreával a tűzszünetet, és megszakította a katonai forró drótot. Az elemzők úgy vélik, Észak-Koreának nincs olyan eszköze, amellyel az USA kontinentális területeit fenyegethetné, Phenjan azonban Washingtont is megelőző nukleáris csapással ijesztgette.
Júliusban lesz hatvan éve, hogy aláírták az 1950 – 1953-as koreai háborút lezáró tűzszünetet. Azóta a Koreai-félszigetet ketté vágó demilitarizált övezet a világ egyik legszigorúbban őrzött határává vált. Sosem szánták a zónát állandó határnak, de több mint fél évszázad alatt semmi sem változott. Észak-Korea frusztráltsága azzal magyarázható, hogy Phenjan úgy érzi: a délieket – a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságát - már nem érdekli az újraegyesítés, az amerikaiak miatt pedig állandó fenyegetésben élnek. 28 500 amerikai katona ugyanis még mindig Dél-Koreában állomásozik, Japánban pedig ötvenezren vannak. Csütörtökön az USA még több olajat öntött a tűzre. Bejelentették, hogy a Dél-Koreával közös hadgyakorlaton két, nukleáris fegyverzet szállítására is alkalmas B-2-es lopakodó bombázót is bevetettek. Sőt, képesek lennének lerombolni az észak-koreai hadsereg földalatti alagútjait is. A Pekingnek is szóló amerikai izmozás után Kim Dzsong Un azonnal reagált, és elrendelte a hadsereg parancsnokainak, hogy készüljenek fel a támadásra.
Pak Gun Hje februárban megválasztott dél-koreai elnök beiktatási beszédében még azt mondta, hogy nem fog eltűrni semmilyen provokációt Észak-Korea részéről, mindazonáltal bizalmon alapuló politikát szeretne folytatni Phenjannal. Pár napja a nukleáris programról és a rakétakísérletekről való lemondásra szólította fel az észak-koreai rezsimet, mondván, Phejnan jobban tenné, ha a nemzetközi közösség felelős tagjává válna. A vezetőség magatartása ugyanis tovább izolálja az országot, ahol az ameberek éheznek, miközben rengeteg pénzt nyomnak az atomfejlesztésekbe.
Észak-Korea az amerikai fenyegetést használja ürügyként a nukleáris programra, és alacsony állami bevételeit a hadiiparba fekteti. Phenjan azonban valószínűleg nem valódi háborút akar, hanem inkább azt, hogy Washington elismerje, illetve egy békemegállapodást szeretne kicsikarni, véli az AP szerzője. A rakétákat és a bombákat csak csalinak használják, hogy Washingtont tárgyalásra kényszerítsék, pedig valószínűleg a fegyverek kapacitása jóval kisebb, minthogy valódi támadásokra lennének alkalmasak. A megszólaltatott japán szakértő szerint az sem biztos, hogy Phenjan képes lenne megtámadni az USA hawaii és Guam szigeti bázisait, nem még hogy a kontinentális területeket. A közepes hatótávolságú rakéták a japán támaszpontokat már elérnék, de sokkal valószínű egy kisebb támadás, ami a Koreai-félsziget nyugati partjait célozná, és az amerikaiakat nem sértené.
A harci retorika a lakosságnak is szól. Az észak-koreai rezsim így próbál egységet teremteni, és arra sarkallja az embereket, hogy sorakozzanak fel a fiatal vezető mögött. Pénteken százezer katona, diák és dolgozó gyűlt össze a phenjani Kim Ir Szen téren, hogy támogatásukat fejezzék ki. Ezután azonban az élet ment tovább, hiszen az észak-koreaiaknak sem újdonság, ami történik. Az éves amerikai – dél-koreai hadgyakorlat idején ugyanis mindig megnő a feszültség. A nagy harci lázban az Air Koryo nemzeti légitársaság és a határon lévő, közösen működtetett Keszong ipari park is úgy működik, mint eddig. Az utóbbiban több mint 120 dél-koreai cég dolgoztatja az északiakat, és jelentős bevételt hoz Phenjannak.
