Páratlan élményben lehet része annak, aki a történelmi Máramaros irányából próbálja megközelíteni Bukovinát. Az utazás a Mestecanis-hágón keresztül lélegzetelállító – egyelőre a táj szépsége miatt, de szó szerint is azzá válik, ha elkezdik feltölteni az út mellé épített „környezetbarát” szemétlerakót. Az ügy kapcsán kirobbant botrány az Európai Bizottságot is „szóra bírta”. Brüsszel szeretné elkerülni a látszatot, hogy környezetvédelem címén tájrombolást finanszíroz.

A botrány azzal kezdődött, hogy egy helyi lap, a Suceava News által készített légi felvételek bejárták a világhálót. Ezeken látszik, hogy az E58-as út mellett, a Mestecanis-hágó csúcsától néhány száz méterre a hegyoldalban óriási seb éktelenkedik. A környéket letarolták, a kiásott földhegyeket a szomszédos tisztásokra hordták.

Hatalmas seb éktelenkedik a hegyoldalban, a Mestecanis-hágó közelében Suceava News

Az Európai Bizottság 2011-ben hagyta jóvá a projektet, amelynek keretében 27 millió lej (1,9 milliárd forint) összköltséggel megvalósulna Suceava megye integrált hulladékkezelési rendszere, illetve ennek részeként a „pojoratai szemétlerakó”. A névválasztás önmagában megtévesztő, hiszen Pojorata tizenegy kilométerre fekszik a 4,4 hektárosra tervezett teleptől, miközben a Mestecanis-hágó festői kilátója egyetlen kanyarodásra van. Itt szoktak megpihenni a bukovinai ortodox kolostorokba látogató turisták. A helybéliek egy része is az idegenforgalomból él, és attól tart, hogy a szeméttelep miatt csődbe megy.

– A legközelebbi házig egy kilométer sincs, a csúcson található panziók pedig mindössze 300 méterre vannak – vázolta a problémát Aristide Maxim, egy helyi állattartó a ProTV televíziónak. Vasile Forminte (ugyancsak állattartó) attól fél, hogy a tejfeldolgozók nem veszik majd át a gazdáktól a tejet, a kész termékeket pedig helyben nem tudják eladni. – Ki akarhat vásárolni a szemétdomb mellől? – tette fel a költői kérdést.

Ha elkészül, a telepre naponta hat darab, egyenként 30 köbméteres konténert ürítenek: összesen 350 ezer köbméter szemetet a tervezett tízéves élettartam alatt. A helyiek eltökéltek, hogy jogi úton állítják meg az építkezést, amely gyakorlatilag kettészeli a legelőt, amely – munkahelyek hiányában – a legtöbb helybéli megélhetésének alapja. Már csak azért is perelni akarnak, mert állításuk szerint nem kérdezték meg őket – pedig a törvény szerint kötelező a közmeghallgatás –, sőt amikor maguk érdeklődtek, azt mondták, hogy szupermarket épül.

A Biosilva környezetvédő szervezet szerint, noha a szemétlerakó még távolról sem készült el, máris a megszabottnál nagyobb területet foglal el. Ráadásul hátravan a csurgalékvíz tisztítására alkalmas állomás és ülepítő megépítése. Erősen kérdéses az is, hogy a technikai paraméterek megfelelnek-e az előírásoknak, számoltak-e például a tervezők azzal, hogy a környéken – 1086 méteres tengerszint fölötti magasságban – nagy mennyiségű csapadék hull.

A terv „apaságát” amúgy senki nem vállalja. Catalin Nechifor, a Suceava megyei tanács szociáldemokrata elnöke szerint a helyszínt liberális elődje idején, 2008–2009-ben jelölték ki. Elárulta viszont, miért esett a választás éppen erre a hágóra: rajzoltak egy kört a telep által kiszolgálni hivatott települések köré, és a középpontjában jelölték ki a lerakó helyét. Bár a felelősséget elődjére hárítja, Nechifor végső soron egyetért a választással: úgy gondolja, hogy tervezni hosszú távra kell, és e tekintetben mindenekelőtt a szállítási költségeket kell szem előtt tartani.

A Gandul hírportál kezdeményezésére két hét alatt csaknem 28 ezren írták alá a projekt leállítását követelő petíciót, így az Európai Bizottság is idejét látta reagálni. Corina Cretu regionális fejlesztési EU-biztos levélben fordult a román kormányhoz, és miután közölte, hogy osztozik a polgárok és a média aggodalmában a Suceava megyei szemétlerakó lehetséges tájromboló hatásait illetően, felkérte a bukaresti kabinetet, hogy vizsgálja meg a projekt törvényességét. „A Kárpátok panorámája Románia és Európa legnagyobb kincsei közé tartozik. Meg akarok bizonyosodni arról, hogy nem használják az európai alapokat ennek a felbecsülhetetlen kincsnek a tönkretételére” – írta.