Mindig a vasárnap volt Amarildo de Souza „horgásznapja". 2013. július 14-én is elindult horgászni, és tíz halat fogott a Rio de Janeiró-i Rocinha favellában élő nyolctagú családjának. A 43 éves kőműves még elugrott fokhagymáért és zöldcitromért. Soha nem tért vissza. Hónapokkal később derült csak ki, hogy a 2014-es labdarúgó-világbajnokság előtt a favellákba telepített békéltető rendőri egység (UPP) tagjai felelősek a haláláért. Először igazoltatták, majd megkínozták és megfojtották.

Rendőrök járőröznek egy brazil favellában Ricardo Moraes / Reuters

– Souza kivégzése emblematikus üggyé vált. Meghatározó szerepe van abban, hogy most ilyen állapotok uralkodnak Rióban. Akkor elveszítettük a lakosság jó részét, mert többé nem bíztak a rendőrségben és a politikusokban – mondja lapunknak Ilona Szabó de Carvalho, a Rio de Janeiró-i Igarapé Intézet alapítója. A közbiztonsággal foglalkozó intézet magyar felmenőkkel bíró vezetője szerint Rióban addig látványosan csökkent az erőszak, ám a Souza-eset és a politikai-pénzügyi válság visszafordította a tendenciát.

– Már a rendőrök sem motiváltak, hiszen az elmúlt időszakban egy részük fizetést sem kapott – teszi hozzá Carvalho, majd megerősíti a sajtóhíreket: Rióban valóban nőtt a bűncselekmények száma az elmúlt hónapokban, ám ez nem a gyilkosságokra, hanem a betörésekre vonatkozik. A nyári olimpia alatt azonban nincs mitől tartania a turistáknak, ha a „megfelelő" zónákban tartózkodnak – véli Carvalho, aki pályafutását befektetési bankárként kezdte az 1990-es évek közepén, ám munkába menet mindig sokkolta a riói favellák látványa. Ekkortájt ellátogatott egy javítóintézetbe, és úgy döntött, hogy a „gazdagok vagyonának gyarapítását" más is elvégezheti helyette. Neki azért kell dolgoznia, hogy Rio ne legyen többé „a társadalmi egyenlőtlenség laboratóriuma".

Nem könnyű feladat, hiszen a jelenlegi vezető elit a katonai diktatúra idején nőtt fel, így a közbiztonságot nem tekintik alapvető jognak. A rendszerváltást követő demokratikus átalakulás nem érintette a közbiztonságért felelős apparátust. Pedig nagy szükség lenne az idejétmúlt módszerekkel dolgozó rendőri erők modernizálására. Carvalho szerint az is sokat javítana az állapotokon, ha megreformálnák a büntetés-végrehajtási rendszert, mert a jelenlegi rendszer újratermeli a bűnözést. Ám a rendszerváltás óta egy kormányzatnak sem volt szívügye a reform – hiszen az túl nehéz és időigényes. Sokkal tovább tart, mint egy parlamenti ciklus.