A szociáldemokrata párt túl csekély előnyt szerzett
REUTERS - Bogdan Cristel Kedden derült ki, milyen fontos szerepe lehet a romániai választások végkimenetelében az új egyéni körzetes választási törvénynek. Százalékra ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Konzervatív Párt (KP) alkotta szövetség nyerte meg a választásokat a parlament mindkét házában, de a jogszabály által előírt visszaosztási módszernek köszönhetően a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) mindkét házban több mandátumot szerzett.

Hogy ki került be a parlamentbe, azt viszont nem változtatta meg a szabályozás: csak az SZDP+KP, a D-LP, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) delegálhat honatyákat.

A Központi Választási Iroda (BEC) által valamennyi választási körzet eredményének összesítése után közölt eredmények szerint a Képviselőházban a szocdemek 33, a D-LP 32 százalékot szerzett. Ennek ellenére a D-LP-nek 115, a szocdemeknek pedig csak 114 képviselőjük lesz. (A nemzeti Liberálisok 65, az RMDSZ 22 képviselőt küld a Képviselőházba.)

A bukaresti idős úr döntött - a törvény felülírta a sorrendet
Reuters - Bogdan Cristel A Szenátusban hasonló a helyzet. A szocdemek 33 százalék feletti eredménye fél százalékkal jobb a D-LP számainál, mégis a D-LP delegál 51 szenátort, szember a szocdemek 49 küldöttjével. A nemzeti liberálisok 28, az RMDSZ 9 szenátori helyet kapott.

A korábbi nem hivatalos számításokkal ellentétben az országos visszaosztáskor az RMDSZ nem kapta meg a Kolozs megyei szenátori posztot, ezért lett végül a szövetségnek 10 helyett 9 szenátora. A tizedik szenátori tisztség megszerzéséhez az RMDSZ-nek országos szinten mintegy 1700 szavazata hiányzott. Ennek ellenére a szövetség képes lesz önálló szenátusi frakciót alkotni, amelyhez legkevesebb 7 szenátorra van szükség.

A BEC által közölt eredményeket várhatóan többen is meg fogják óvni, így a végeredmények kihirdetésére még várni kell. Az eredmények ismeretében viszont azonnal tárgyalásokat kezdtek a parlamentbe bejutott pártok.

Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: tárgyalt Calin Popescu Tariceanu leköszönő kormányfővel, aki egyben az NLP elnöke, és egyetértettek abban, hogy a két alakulat egyeztesse lépéseit a kormányalakítási tárgyalások során. Ezt Tariceanu is megerősítette, majd hozzátette: az NLP nem kíván kompromisszumokat kötni a hatalmon maradás érdekében, és kész folytatni az együttműködést az RMDSZ-szel.

Emil Boc, a D-LP elnöke közölte: leginkább az NLP-vel szeretnének jobboldali kormányt alakítani, de a többi alakulattal történő együttműködést sem zárják ki. hasonlóképpen valamennyi párttal hajlandó tárgyalni az SZDP+KP szövetség. Mircea Geoana SZDP-elnök szerint "az országnak erős, széles támogatottságú kormányra van szüksége".

A nemzeti liberálisok ragaszkodnak ahhoz, hogy ha kormányra kerülnek, ők adják a miniszterelnököt; a demokrata-liberálisok állítólag bármire hajlandók, csak kormányra kerüljenek, hírek szerint ezt követelte ugyanis tőlük Traian Basescu államfő.

A választások végleges eredményének ismeretében az államelnök megkezdheti a konzultációt a pártokkal. Mivel abszolút többséget egyik párt sem szerzett, az alkotmány értemében Basescu bárkit felkérhet kormányalakításra - parlamenten belülről vagy kívülről. A jelöltnek tíz napon belül bizalmi szavazatot kell kérnie a törvényhozás két házától.