A tízes listán magyar befutó is van: Gyöngyösi Márton Jobbik-alelnök a zsidó parlamenti képviselők összeírásáról szóló követelésével nyert belépőt az antiszemita elitklubba – többek között Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök és a görög neonáci Arany Hajnal párt nyíltan holokauszttagadó vezetője mellé.

A legtöbb kiszólás persze idézhetetlen agyrém, az első helyen Mohamed Badie-vel, az iszlamista mozgalom, a Muzulmán Testvériség egyiptomi ágának a vezetőjével, aki az egyik önfeledt pillanatában tavaly dzsiháddal fenyegette meg a zsidókat; mögötte másodikként Ahmadinezsád végzett, egy történelmi tirádával arról, hogy a zsidók tartják markukban az egész világot. Hozzájuk képest szinte üdítően hat a harmadik befutó, az a brazil karikatúra, amely a novemberi gázai konfliktus alatt jelent meg, és amely Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt ábrázolja, miközben éppen szavazatokat facsar ki egy nőalakból; a rajz arra céloz, hogy Netanjahu a januári választási győzelem reményében utasított a Hamász és a palesztin rakéták elleni hadművelet elindítására.

Negyedik a listán az európai futballszurkolók antiszemitizmusa, illetve azok a beszólások, amelyeket az angol Premier League-ben szereplő Tottenham Hotspur kap. Tottenham London egyik hagyományosan zsidók lakta városrésze, a csapatot és rajongótáborát pedig meccsről meccsre sértegetik a második világháborús gázkamrákra utaló alpári gúnnyal. (Nem mintha az ilyesféle gúny a magyarországi lelátókon kirívó dolog lenne.) Oleg Tyagnibok, az ukrán parlamentbe 10 százalékkal bejutott szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt elnöke a „moszkovita zsidó maffia” kiűzéséről szóló megjegyzésével került fel a listára, bár igaz, önmagában ezzel a nyomába sem ér Nikolaosz Mihaloliakosznak, a Görögországban szintén parlamenti erővé emelkedett neonáci Arany Hajnal elnökének, aki a gázkamrák létezését sem ismeri el. (Ukrán szélsőjobboldali körökben mostanság egyébként nagy divat „zhydovka” – „mocskos zsidó csaj” – jelzővel emlegetni a csenyivci születésű amerikai színésznőt, Mila Kunist, aki a Fekete hattyú mellékszerepéért több nemzetközi díjat is nyert.)

Azután, hogy az egész világ felkapta rá a fejét, az SWC listája sem lehetne teljes Gyöngyösi már idézett megjegyzése nélkül. Ismert, a Jobbik alelnöke november 26-án a parlamentben követelte, hogy írják össze a zsidó származású országgyűlési képviselőket, ők ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarország számára. „Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – fogalmazott a Jobbik alelnöke az Országgyűlés plenáris ülésén a tavalyi gázai konfliktus kapcsán. Vitapartnere Németh Zsolt külügyi államtitkár volt, ott és akkor egyetlen gesztussal sem határolódott el a felhívástól, és nem is fejezte ki nemtetszését az elhangzottak miatt.

Gyöngyösivel már a szalon-antiszemiták következnek az SWC listáján. Nyolcadik egy norvég orvos, Trond Ali Linstad, aki a hetvenes években még a marxista mozgalomban kezdte a karrierjét, majd áttért az iszlámra, és azóta úton-útfélen mindenkit a „zsidó befolyástól” félt, és érvel az öngyilkos merényletek mellett. (Linstad 2012-ben megkapta a norvég királyi érdemrend ezüst fokozatát is, ettől azonban megnyilvánulásai miatt később megfosztották.)

Kilencedik a Der Freitag című német lap tulajdonos-főszerkesztője és a Spiegel Online munkatársa, Jakob Augstein, akinek tavaly többek között arról sikerült értekeznie, hogy a Netanjahu-kormány „pórázon tartja a világot”, és – értett egyet Günter Grass-szal – Izrael atomhatalmi státusza jelent fenyegetést az amúgy is törékeny világbékére nézve. A lista utolsó helyen az amerikai Nation of Islam afroamerikai vezetője, Louis Farrakhan áll. Ő szilárdan vallja, hogy a zsidók irányították a rabszolga-kereskedelmet és tartják hatalmukban az amerikai kormányt, tavaly pedig szemfülesen észrevette, hogy Washingtonban a holokausztmúzeum épülete közvetlenül a Federal Reserve mellett van, ahol ugye a pénzt nyomják. Véletlen ez? – tette fel a kérdést Farrakhan a listaszereplést érdemlő chicagói szónoklatában.