Annak ellenére, hogy Ukrajnában bűnügyi vizsgálat folyik ellene, oda-vissza megjárhatta Oroszországot Dmitrij Bolotov, a vasárnapi népszavazás nyomán függetlenséget kiáltott Luganszki Népköztársaság vezetője. Bolotov ellen május 13-án gyilkosságot kíséreltek meg, amelyet sérülésekkel megúszott, de Oroszországba ment, hogy kezeljék. Az ukrán határőrök Szombat hajnalban, amikor vissza akart térni, az ukrán határőrök elkapták a dovzsanszkiji határátkelőnél, de sokáig nem tudták fogva tartani,. Bolotovért ugyanis elment a Délkelet Hadserege művésznevű luganszki alakulat 150 katonája, akik egy negyed órán át tartó tűzharcban végül kiszabadították a vezérüket.

Kelet-Ukrajna két megyéjében, Donyeckben és Luganszkban az orosz és oroszpárti szeparatisták vasárnap tartott népszavazást, amelyen az igenek elsöprő gíyőzelme után mind a kettő kikiáltotta a világon senki által el nem ismert függetlenséget. A kijevi vezetés a két megyét pénteken terrorszervezetnek nyilvánította. „Az úgynevezett népköztársaságok a donyecki és luhanszki régióban terrorista szervezetek, amelyek világos hierarchiával, finanszírozással és fegyverellátási csatornákkal rendelkeznek" – idézte a Russia Today orosz hírtelevízió Mikola Holomsát, az ukrán főügyész helyettesét. Holomsa szerint a két „terrorista szervezet" létrehozása ügyében bűnügyi vizsgálat indult, a főügyészségnek sikerült felfednie, milyen csatornákon át látják el fegyverrel Donyecket és Luhanszkot.

Bolotov az úgynevezett Luganszki Népköztársaság kormányzónájaként aposztrofálja magát. Ellene a bűnügyi vizsgálat már hetekkel ezelőtt elindult. Arról, hogy a szombat reggeli tűzharcnak vannak-e sérültjei vagy halottai, nem érkeztek információk, ami kétségbe vonja azt is, hogy egyáltalán kitörtek-e összetűzések a dovzsanszkiji határátkelőnél. A luganszki szeparatisták mindenesetre összehívtak egy sajtótájékoztatót, amelyen bejelentették, hogy Bolotov fáradt, de ezen kívül jól érzi magát.

Eközben a Nyugat támogatásával a kijevi vezetés kerekasztal-tárgyalásokon próbálja menteni, ami menthető. Szombaton Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök már a második napja leült a keleti megyék képviselőivel. A kormányfő ezeken a tárgyalásokon a decentralizáció ígéretével próbálja csillapítani a harkoviak elégedetlenségét, de – derült ki a mondanivalójából – nem szeretne teljes föderalizációt, mert az szerinte csak a kiskirályok – az oligarchák – anarchiájához vezetne. Vele szemben Mihail Dobkin volt harkovi megyei kormányzó azt mondta, egyetértési memorandumot, alkotmánymódosítást, és az ukrán hadsereg egységeinek a kivonását akarja a válság rendezéséhez, amelyről szombaton a feleknek állítólag sikerült is elvi megállapodást kötniük.

Bár eredetileg úgy volt, hogy Donyeck és Luganszk mellett Harkovban is megtartják a népszavazást, ez a felteendő kérdés körül kialakult vita miatt végül nem történt meg. Azt a donyecki és a luganszki szeparatisták már korábban jelezték, hogy az ukrán hadseregnek azokat az egységeit, amelyek a két megyében most is antiterrorista hadműveleteket végeznek, megszálló erőknek tekintik, a Délkelet Hadserege pedig szombaton nyíltan a távozásra szólította fel őket.