Bosznia-Hercegovina maga is megtapasztalta a terrorizmust. November közepén egy fegyveres ámokfutó két katonát lőtt le, majd magával is végzett. A tettes lakásában az IS-hez kapcsolódó „irodalmat" találtak, voltak kapcsolatai Szíriából visszatért harcosokkal.
– A merényletet nem Szíriából szervezték, de a november 13-i párizsi terrortámadások inspirálták
– hangoztatta Crnadak, aki fontosnak nevezte, hogy a boszniai muzulmán vallási vezetők egyhangúlag ítélnek el mindenfajta – az iszlámot ürügyként felhasználó – erőszakot. Legalább ennyire lényeges, folytatta, hogy Európában tegyenek erőfeszítéseket a terjedő iszlamofóbia visszaszorítása érdekében.
Az Európára nehezedő menekültválság eddig elkerülte Bosznia-Hercegovinát. Crnadak szerint nincs arra utaló jel, hogy a nyugat-balkáni útvonal a többnemzetiségű ország felé fordulna. Kizárni azonban semmit sem lehet, főleg hogy a Nyugat-Balkánon a menekültek egyre több lezárt államhatárba ütköznek.
Szarajevóban számolnak azzal is, hogy a migránsok esetleg Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak átjutási pontokat keresni a Horvátországgal közös több mint 950 kilométeres határon. A bosnyák hatóságok létrehoztak egy 24 óra alatt mozgósítható akciócsoportot arra az esetre, ha megváltozna a migrációs útvonal.
Alapvetően segítenék az átjutást, de ha fordulatot vesznek az események, más megoldásokon is elgondolkodnak – mondta arra a kérdésünkre, hogy magyar mintára emelnének-e határzárat.
Bosznia-Hercegovina különböző formákban együttműködik a NATO-val, Szarajevó szeretné minél előbb aktiválni a tagsági akciótervet (MAP). A teljes jogú csatlakozás eléréséről még nem született a felső szinteken döntés. Ezzel szemben az EU-tagságot a lakosság 85 százaléka támogatja.
Magyarország jelenleg a tizedik külkereskedelmi partner, de a helyezésen intenzívebb gazdasági kapcsolatokkal még lehetne javítani. Főleg ha ismét lenne közvetlen repülőjárat Szarajevó és Budapest között. Erre a remények szerint 2016 második felében nyílhat lehetőség, a magyar fél tárgyal a Wizz Airrel.
IGOR CRNADAK
1972-ben született Zadarban. Mérnöknek készült, de újságíró, rádiótudósító lett. Közgazdászdiplomát szerzett, 1999-ben váltott a politikára, a konzervatív Demokratikus Haladás Pártja (PDP) egyik alapítója, később főtitkára. 2007–2009 között védelmiminiszter-helyettes, idén márciustól külügyminiszter.
