Egyelőre egy világos:
a török hatalom ezt a puccskísérletet arra használja, hogy végképp felszámolja a gülenista mozgalmat.
Az aktuális török hatalom és személyében Recep Tayyip Erdogan számára Fethullah Gülen, ez a 75 éves önként vállalt száműzetésben élő iszlám hittudós lett a fő ellenség. Pedig Gülen sokáig állt Erdogan mellett, vagyis inkább mögötte, s kapcsolataival és híveinek hatalmas táborával segítette az elnök pártját a hatalom megszerzésében, megtartásában.
|
Erdogan beszédére várnak az emberek Isztambulban
Murad Sezer / Reuters |
Gülent a nyugati mainstream sajtóban mérsékelt iszlám gondolkodóként jellemzik, aki a vallásközi párbeszéd híve, s neoliberális gazdasági nézeteket vall. Erősen támogatja az ország EU-csatlakozását, kiáll az amerikai szövetség mellett és mérsékelten Izrael-barát. Tizenhét éve él az USA-ban, ahol pennsylvaniai Saylorsburgban egy hatalmas birtokon lakik. Ez nemzetközi szervezetének a központja is. Miből áll ez a szervezet? Gülen évtizedek óta hirdeti az iskoláztatás és a tudományos kutatás fontosságát. Ezernél több iskolát alapított szervezete a Hizmet (Szolgálat) Törökországban és szerte a világban. Gülenista szervezetek működnek sok helyen a világban, Magyarországon is van egy egyesület, amely rendszeresen invitál a vallási párbeszédet, a kelet-nyugati kapcsolatokat megvitató estjeire. A sokszor igen érdekes témájú esteket török éttermek kostolója zárja.
Nem naiv feltételezés, hogy a török üzleti világ és a gülenista szervezetek között
ennél mélyebb kapcsolat is létezik.
Törökországban például övék volt a legnagyobb példányszámú lap a Zaman, több tv-csatorna, vagy a Bank Asya. Ezeket a hatalom az elmúlt években megszállta, elvette. Gülenista befolyás alatt állónak tartják a legnagyobb munkaadói szervezetet a TUSKON-t.
Törökországban a mozgalom fontos bázisa volt az egyetmi tanulmányokra felkészítő tanfolyamok hálózata. A gülenisták egyetemi kollégiumokat is működtettek. A szegény diákok ösztöndíjakat kaphattak. Az iskolákat elvégzőket tudatosan irányították a megfelelő pályákra. Az évezredfordulóra a Hizmethez kapcsolódó személyek kulcsszerepet kaptak a rendőrségnél, az ügyészségnél, az állami hivatalok egy részében.
Gülen emberei lehettek – feltételezik – azok a rendőrök és ügyészek, akik megkonstruálták az úgynevezett Ergenekon-összeesküvés ügyét. Katonai vezetőket, professzorokat, újságírókat vádoltak meg azzal, hogy török nacionaliosta, kemálista összeesküvéssel akarják megdönteni a kormányt. Később elindították a konstruált per katonai változatát Pöröly fedőnévvel. Eszerint a hadsereg arra készült volna, hogy egy hadgyakorlat ürügyén összecsapást provokáljon Görögországgal, majd megdöntse a kormányt. Ennek a vádnak az alapja egy hadijáték forgatókönyve volt, ami most meglehetős pancser változatban köszönt vissza.
Gülen tudatosan akarta megfelően vallásos személyekkel lecserélni a korábbi világi elitet.
Ezek a káderek jól jöttek az AKP-nek, Erdogan pártjának. Több gülenista került be a parlamentbe is az AKP listáiról. Mindezt részletesen leírta Ahmet Sik török szerző az Imán hadserege címmel 2011-ben megjelent könyvében. Ekkor még állt a szövetség Gülen és Erdogan között, s a szerző börtönbe került.
A kapcsolat azonban megromlott, ahogy Erdogan „elszabadult" a gülenista gyámság alól. Fethullah Gülen ellenezte az arab tavaszban játszott török szerepet, és az úgynevezett gázai segélyflottilla indítását. Helytenítette Erdogan Izrael-ellenes fordulatát. A kritikára adott válasz kemény volt: a parlament egy törvénnyel megszüntette az egyetemi előkészítő magániskolákat. Ez nem csak fontos bevételi forrása volt a Hizmetnek, de a hálózatépítési, kádernevelési bázisa is. Az ellencsapás sem maradt el: 2013 decemberében a rendőrség és ügyészség több Erdogan-közeli politikusra, köztük miniszterekre is lecsapott. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy Erdogan, akkor miniszterelnök, fiát Bilalt is letartóztassák.
Erdogan ekkor üzent hadat Gülennek. A Hizmet-tagokat azóta is folyamatosan eltávolítják a rendőrségből, ügyészségből. Ma 2745 bírót függesztettek fel azzal, hogy a FETÖ, azaz a Fethullista Terrorszervezet tagjai. Gülen elítélte a puccskísérletet és a vádat, miszerint neki és szervezetének köze lehet az ügyhöz, hiszen – írta közleményében – ötven éven át volt üldözöttje a katonai erőszaknak. A török kormány ismételten azzal fordult az USA-hoz, hogy adja ki a puccskísérlet állítólagos szervezőjét.
A háló működött
A katonai puccs azért sem sikerülhetett, mert a törökök nem hagyták. Az emberek a különböző okostelefon-alkalmazásokat használva mozgósították a barátaikat, elfoglalták az utcákat, a középületek, támaszpontok körüli teret. A katonák nem lőttek rájuk. Pedig a lázadók több órára blokkolták a hozzáférést a közösségi oldalakhoz.
A törökök azonban tudják, hogyan kell ezt kijátszani, megtanulták, amikor Erdogan zárta el előlük a kommnuikációt, hogy így akadályozza meg a demokrácia-tüntetéseket, a Gezi-park fái elleni tömegtüntetéseket.
Erdogan tehát egyik fő ellenségének, a Facebooknak, valamint a Twitternek és más alkalmazásoknak köszöneti most a hatalma megtartását. A diktátorok nem hálás természetűek. Nem fogja ezt sem a demokrácia-hívő nép, sem a közösségi háló megúszni.
