Grúzia is megtanulta Viktor nevét

A magyar miniszterelnök kampányolt, örült, és talán kaukázusi szövetségest keresett a Safarov-ügy elsimításához.

Ne forduljatok vissza a múlt felé! – üzente Orbán Viktor a grúz kormánypárt, a  Nemzeti Egység Mozgalma nagygyűlésén részt vevőknek csütörtökön Kutaisziben. A magyar kormányfő grúz látogatásának második napján járt a kaukázusi ország legnagyobb városában. Ahogy a helyi futballcsapat, a Dinamo Kutaiszi stadionjában tartott angol nyelvű beszédében mondta, a magyar nép és az Európai Néppárt – amelynek egyik alelnöke – üdvözletét hozza. A grúzoknak – folytatta Orbán – nem szabad visszafordulniuk a múlt felé – ahogyan tették azt szerinte a magyarok egy évtizeddel ezelőtt –, az ugyanis óriási hiba lenne. Grúziának, ahogyan Magyarországnak is, tovább kell haladnia azon az úton, amely a posztszovjet világ felől egy versenyképes európai állam kialakulásának irányába visz. Orbán örömét fejezte ki, hogy Magyarország részese lehetett az ország sikertörténetének – amivel részben arra utalt, hogy az ország második legnagyobb városa, Kutaiszi repülőterét nagyrészt öt magyar cég építette fel.

A kormányfő szereplése az MTI szerint „Viktor, Viktor” szlogent skandáló több ezer ember előtt kampány volt: Grúziában október 1-én parlamenti választásokat tartanak, az esélyes pedig az euroatlanti integrációt hirdető elnök, Miheil Szaakasvili pártja, az Egységes Nemzeti Mozgalom.

Szaakasvili kissé kényelmetlen helyzetben van alig pár nappal a megméretés előtt. Nemrég a belügyminisztere, Bacso Ahalaja fejébe kerültek azok a kiszivárgott videofelvételek, amelyek tanúsága szerint az ország legnagyobb börtönében a hatósági erőszak az úr, az elítélteket brutálisan, rutinszerűen bántalmazzák. A film után országszerte tüntetéseket szervezett az ellenzék, és Bidzina Ivanisvili ellenzéki vezér próbálja az elnök ellen fordítani a felháborodást. Hogy azonban a választásokra milyen hatással lesz a tiltakozás, azt nehéz megítélni: a tüntetések nem közvetlenül Szaakasvili, hanem a börtönállapotok ellen irányulnak, az ellenzék pedig eléggé le van maradva az elnök pártja mögött. A friss felmérések szerint az Nemzeti Egység Mozgalma 22, a Grúz Álom 12 százalékon áll. Szaakasvilinek azért rendkívül fontos ez a választás, mert 2013-tól az ötmilliós ország rendszere parlamentáris köztársasággá alakul, a kormányfőt erősítve az elnökkel szemben.

Geopolitikával a balta ellen?

Kutaisziben, a fővárostól, Tbiliszitől 220 kilométerre épült fel Grúzia új parlamentje, amelyet Orbán meg is nézett csütörtökön. Ami viszont a magyar miniszterelnök által is említett sikertörténetet illeti, az egyébként nem olyan egyértelmű, mint amilyennek a 2004-ben a rózsás forradalom révén hatalomra jutott Szaakasvili beállítja. Bár az ország GDP-je ugyan látványosan, 8-9 százalékkal nőtt az elmúlt években – ez egyelőre az egy főre eső magyar GDP 30 százalékára elég –, a növekedés motorja döntően a külföldön élők hazautalása – a GDP 6,8 százaléka –, valamint a hitelfelvétel volt. (Az államadósság csupán 16 százalékát teszi ki a GDP-nek, az ország teljes külső államadóssága eléri az bruttó hazai termelés 60 százalékát.) Ráadásul alig négy év alatt az összeg több mint háromszorosára nőtt. A növekedés fenntartását segítette még az a 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által jóváhagyott 4,5 milliárd dolláros csomag, amelyet a pénzintézet tavaly év végéig folyósított az ötmilliós kaukázusi országnak. A Standard and Poor's szerint 2008 – a kudarcba fulladt ötnapos dél-oszét–grúz–orosz fegyveres konfliktus kezdete – és 2011 között a nemzetközi közösségtől Grúzia összesen 5,7 milliárd dollár segélyhez és hitelhez jutott. Eközben a munkanélküliség hivatalosan is stabilan 16 százalék körül áll, ám a rejtett munkanélküliekkel – a földjükből önellátásra képes, de többlettermelésre képtelen tömegekkel – együtt arányuk 40 százalék fölött lehet. Az infláció 11 százalékos, a külkereskedelmi mérleg is romlott tavalyhoz képest: az export alig 28 százalékát teszi ki az ötmilliárd dolláros importnak.

Kihasználhatja viszont Orbán Grúzia geopolitikai helyzetét: mivel Azerbajdzsán és Örményország között kibékíthetetlen az ellentét, az azeri olajmezőkről csak Grúzián keresztül juthat el a kőolaj Törökországba, és onnan Európába. A lehetőség a Baku–Tbiliszi–Ceyhan kőolajvezeték 2006-os elkészültével vált realitássá. Hasonló a helyzet az azeri földgázzal is, amely a Baku–Tbiliszi–Erzurum vezetéken jut el Törökországba. Ennek révén Grúzia 20 éves szerződésben biztosította a gázimportját is Azerbajdzsánból.

A magyar kormányfő grúz útjának és kampányszereplésének célja lehetett kaukázusi szövetségest és közvetítőt keresni annak a botránynak az elsimításához is, amelyet Budapest a baltás gyilkos, Ramil Safarov átadásával robbantott ki. A magyar lépés után Jereván felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, Szaakasvili viszont jó viszonyban van az örmény és nem mellesleg az azeri vezetéssel is.

Orbán Viktor
Orbán Viktor
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.