Kanadával, amelynek nem tetszik, hogy - formailag a brit korona alá tartozó - országa egy idegen állam választókörzete is egyben, diplomáciai bonyodalmakhoz is vezetett a francia választójogi reform, amelynek egyik fő eleme az elkövetkező hetekben élesben vizsgázik. Eddig a határokon túl élő mintegy másfél millió francia csak a párizsi felsőház, a szenátus tagjaira szavazhatott. Most első ízben a Nemzetgyűlésben is lesz képviselőjük, mégpedig úgy: tizenegy, az egész glóbuszt lefedő választókörzetet alakítottak ki. Egyetlen fő még Grönlandról is megpróbálja majd befolyásolni a végeredményt.

A legnagyobb körzet, több mint 157 ezer jogosult fővel, az észak-amerikai, ahol már szombaton, június 2-án megkezdődik a szavazás. Ez azon helyek egyike, ahol az elnökválasztás május 6-i második fordulójában a megmérettetés vesztese, Nicolas Sarkozy azóta távozott államfő végzett az élen. Abban a körzetben viszont, ahová a közép-kelet-európai országok, így Magyarország is tartozik, a szocialista Francois Hollande hívei voltak többségben. A legnagyobb számban Nyugat-Afrikában, ahol rengeteg kettős állampolgár él, voksoltak a baloldal befutott jelöltjére. A legkonzervatívabb idegenbe szakadt franciák pedig Dél-Európában, a Benelux-országokban és Svájcban élnek a Le Monde összeállítása szerint. 

Interneten és levélben is lehet voksolni. A nemzetgyűlési választások tétje, hogy Hollande-nak jobboldali többségű parlamenttel, illetve miniszterelnökkel kell-e ún. politikai társbérletben élnie, vagy a voksolás – amelynek végeredménye június 17-én alakul ki, a globális szavazóhétvégén (hiszen az egyiptomiak és a görögök is az urnákhoz járulnak aznap) – a baloldali fordulatot erősíti majd meg Párizsban.