Európát sokkolja a görög népszavazás
– A görög nép akarata kötelező lesz a számunkra – mondta Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a szocialista párt parlamenti frakciójának ülésén, és közölte: kész bizalmi szavazást is kérni a parlamentben a múlt héten elfogadott hitelmegállapodásról.
– Akarják-e a görögök az új megállapodást, vagy elutasítják azt? Ha nem akarják, nem fogadjuk el – mondta a kormányfő az uniós megállapodás után kitört tüntetésekre célozva, írja a BBC. Pénteken ugyanis az ország számos városában nagyszabású tüntetések voltak a szocialista kormány megszorító politikája és a hitelmegállapodás következményei ellen.
A múlt hét végén ismertetett egyik közvélemény-kutatás szerint pedig a görögök többsége kedvezőtlennek ítéli meg az EU-csúcson született döntéseket, és csak 12,6 százalékuk találja őket kedvezőnek. A megkérdezettek többsége szerint a szocialista kormány túl messzire ment, mikor elfogadta a megállapodást, sokan pedig egyenesen jobban szeretnék, ha káosz törne ki az országban, mint hogy évekre eladósítsák magukat.
A görög ellenzék szerint azonban a népszavazás ígérete csak trükk a kormány részéről, hogy elkerüljék az esetleges előrehozott választásokat, vagy legalábbis időt nyerjenek.
A referendum időpontjáról egyelőre még nincs hír, de Papandreu szerint valószínűleg a szerződés részleteinek megtárgyalása után tartják majd meg. A miniszterelnöknek egyébként, bár 153 fős többsége van a 300 fős parlamentben, egyre nagyobb ellenzékkel kell megküzdenie saját pártján belül is, szakértők szerint így a referendum megtartása jó ötlet lehet meggyengült helyzetének újra stabillá tétele szempontjából.
Múlt csütörtökön, a maratoni EU-csúcs végén az európai vezetők megállapodtak a bankokkal, hogy leírják a görög adósság egy részét. Az intézkedés a bankok követeléseinek 50 százalékára, azaz a 350 milliárd eurós görög államadósságból 100 milliárd euró adósságnak a leírására vonatkozik. Ezenkívül Athén 2014-ig további nemzetközi hiteleket kap 100 milliárd euró értékben az EU és a Nemzetközi Valutaalap júliusban jóváhagyott, 109 milliárd eurós hitelét felváltó új hitelprogram keretében.
Ennek fejében Athénnak el kell fogadnia a görög költségvetési politika ellenőrzésének szigorítását, amelyet eddig háromhavonta a három legnagyobb hitelező – az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF – képviselőiből álló trojka ellenőrzött. A jövőben a trojka állandó jelleggel Görögországban tartózkodna, a 350 milliárd eurós, a GDP 160 százalékát kitevő államadósságot a megállapodás értelmében pedig 2020-ig a GDP 120 százalékára kell csökkenteni.
A görög eurótagság vége?
Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazás elveti az egyezséget – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított értékelés szerint reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást.
A ház elemzői szerint ebben az esetben "aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét, és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből.
Berlinben megdöbbentek
Berlinben szintén megdöbbenéssel fogadták a híreket, bár a német kormány hivatalosan egyelőre még nem reagált Papandreu bejelentésére, a kormányszóvivő pedig a görög döntést kommentálva meglehetősen visszafogottan csak annyit mondott, hogy a tervezett referendumról Berlin még semmifajta hivatalos értesítést nem kapott, ezért egyelőre nem foglal állást sem. Nem hivatalos források szerint azonban német kormánykörökben is erős az értetlenség, különös tekintettel a csúcson született egyhangú megállapodásokra, valamint arra, hogy Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a közelmúltban tett berlini látogatásakor a szükséges reformok végrehajtását minden alternatíva nélküli esélynek nevezte, és a népszavazás lehetőségére egyetlen szóval sem utalt.
Az EU diplomatikusan kapott sokkot
Bízik az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke és az Európai Bizottság elnöke abban, hogy Görögország betartja az euróövezet és a nemzetközi közösség képviselővel kötött megállapodásokban szereplő vállalásait.
Herman Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére reagáltak kedden Brüsszelben kiadott közös közleményükben. A két vezető leszögezte, hogy a referendum megrendezésének szándékát tudomásul vették. De nem jelezték, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem.
Kiemelték mindazonáltal, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görögország számára a lehető legjobb megoldás.
Emlékeztettek arra, hogy a megállapodásban szereplő intézkedések alapján a magánbankok Görögország államadósságából 100 milliárd eurót leírnak, és így az 2020-ra fenntartható szintre, a bruttó hazai össztermék 120 százalékára csökken. Megerősítették a csúcson a 100 milliárd eurós új pénzügyi támogatási programról szóló megállapodást is.
Minden eddiginél fontosabb, hogy a gyakorlatba ültessék a megállapodásban szereplő intézkedéseket – szögezték le az uniós vezetők, emlékeztetve arra, hogy része a csomagnak a bankok tőkeerejének növelése, az euróövezeti pénzügyi stabilitási alap kibővítése és optimális kihasználásának biztosítása, az uniós tagországok közti gazdasági együttműködés fokozása és az államháztartási tevékenység szorosabb felügyelete.
G20-as válságtanácskozást tartanak
Van Rompuy és Barroso azt is megemlítették, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és egyeztetéseiket folytatják majd a csütörtöki, franciaországi G20-csúcsértekezlet előtt, Cannes-ban is. A rendkívüli találkozóban Angela Merkel és Nicolas Sarkozy telefonon állapodott meg, kettejükön kívül pedig az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt.
Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően konzultáltak már Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel is.
