Görögország: egy hajszálon múlhat minden
A konzervatív Új Demokrácia a voksok 27-30, a megszorításokat ellenző Sziriza a 26-29 százalékát szerezte meg az előrehozott vasárnapi görögországi választásokon – derül ki a Kathimerini internetes oldalán közölt exit poll adatokból.
A görög napilap a StarChannel közvélemény-kutatását közölte, de más felmérésekből sem rajzolódik ki világosabb kép: a MegaTV és a SkaiTV szerint mindössze fél százalék a különbség a két vezető párt között: mögöttük messze leszakadva a szocialista PASZOK végzett 10-12 százalékkal, a Független Görögök és a náci Arany Hajnal 6-8, a Demokratikus Baloldal 6-7, a kommunisták (KKE) 5-6 százalékot tudhatnak magukénak. A PASZOK urnazárás előtt közzétett felmérése hasonló arányokat állapított meg.
Bár még nem tudni, ki végez az élen, a görög választási törvények a győztes helyezést plusz ötven parlamenti mandátummal honorálják, ami a jelenlegi helyzetben valamelyest könnyebbé teheti a kormányalakítási tárgyalásokat a májusi patthelyzethez képest.
A jelenlegi helyzet szerint az ND vagy a Sziriza 130 mandátumot kap, a nagy kérdés pedig az, hogy a PASZOK hova áll, a szocialistákat ugyanis valószínűleg a kisebb baloldali pártok követni fogják. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a PASZOK választása nem a korábbi nagykoalíciós partner ND-re, hanem az Alexisz Ciprasz vezette Szirizára esik majd. A többséghez 150 képviselő kell a 300 tagú athéni törvényhozásban.
A Sziriza kormányzati szereplésétől látványosan tart az Európai Unió: Cipraszék a kampányt is a 130 milliárdos pénzügyi segély fejében követelt megszorítások elutasítására építették, és nem tűnik úgy, hogy a közeljövőben lemondanának erről. Erre válaszul az EU elállhat a köldökzsinórként működő hitelrészletek folyósításától, az ez után biztosra vehető görög államcsőd az eurózónát is magával ránthatja.
Angela Merkel német kancellár emiatt a választások előestéjén figyelmeztetett is, „nagyon fontos, hogy a vasárnapi választások nyomán olyan koalíció alakuljon, amely tartja magát a vállalt kötelezettségeihez. Görögország miatt sem Merkel, sem Mario Monti olasz miniszterelnök, sem Francois Hollande francia államfő nem utazik el időben a mexikói G20-csúcsra.
Akárki is kapja a kormánybotot, az biztos, hogy Ciprasz és pártja olyasmit művelt, amire Görögország történetében még nem volt példa. Kis baloldali pártként a Sziriza 2009-ben még csak 4,6 százalékot szerzett, messze az akkor 43,9-del első PASZOK és a 33,5 százalékos ND mögött. Cipraszéknak még a májusi választások előtti felmérések sem jósoltak olyan eredményt, amellyel különösebben büsszkélkedni lehet, ám az előrejelzésekre alaposan rácáfolva a Sziriza végül második lett, alig valamivel az Antonisz Szamarasz-féle ND mögött.
