Már csak egy nyitott kérdés maradt
Miro Cerar szlovén miniszterelnök hétfőn reggel a tanácskozásról távozva közölte, már csak egy nyitott kérdés maradt a görög adósságválság megoldását célzó brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye.
Cerar azért nem tudott tovább maradni Brüsszelben, mert a Szlovéniába látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt kell fogadnia. A görög ügyben holland hivatali partnerét kérte meg arra, hogy az ő nevében is adja le szavazatát.
A tanácskozásról távozóban Cerar reményének adott hangot, hogy az utolsó, még nyitott kérdésre is hamarosan megoldást találnak.
 |
Aleszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Francois Hollande francia elnök és Charles Michel belga kormányfő
Francois Lenoir / Reuters |
A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye - Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében - Luxembourgban lenne.
Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország pénzügyi megmentésére irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott.
Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. Több pénzügyminiszter 90 százalékban kész szövegről beszélt. A vitás kérdéseket viszont az azóta eltelt 15 órában sem sikerült maradéktalanul tisztázni.
A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie.
Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.
Gyámság alá helyeznék Görögországot
Pénzügyi szakújságírók úgy értékelik az alkudozásról eddig kiszivárgott információkat, hogy a hitelezők csaknem minden részletkérdésben meghátrálásra akarják kényszeríteni Cipraszt. Ugyanakkor a görög adósság egy részének leírására vonatkozó igényt nem hajlandóak teljesíteni, mindössze egyetlen reménysugarat lennének hajlandóak hagyni Athén számára - bár még ez sem biztos.
|
Az újságírók is várják a végét
Francois Lenoir / Reuters |
A zárónyilatkozat tervezetében ugyanis zárójelesen - tehát nem minden résztvevő egyetértését tükröző módon - szerepel egy olyan kitétel, hogy az eurózóna országai idővel fontolóra vehetnek olyan lépéseket, amelyek kezelhetőbbé teszik Görögország adósságállományát, de ezt csak azután tennék, hogy a görögök a belső reformokat illetően a hitelezők legtöbb részkövetelését már teljesítették.
"Ciprasz keményen tárgyal, hogy megőrizze a görög nép méltóságát, de tudja, hogy most döntésre kell jutni" - jellemezte a helyzetet egy diplomata.
Sürget az idő
A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából.
Víz alá nyomták Cipraszt
A Guardian brit lap beszámolója szerint, vasárnap Németország mindent megpróbált ráerőltetni a görögökre, és a kompromisszumkészség apró csíráját sem mutatta. Angela Merkel német kancellár már a csúcstalálkozó előtt jelezte, nem bízik a görögök tárgyalófelekben, ami részben a megszorításokról döntő július 5-ei népszavazásnak is köszönhető.
Vasárnap este a görög kormányfőt úgymond térdre kényszerítették tárgyalópartnerei, és két választási lehetőséget ajánlottak neki: Gyors reformok végrehajtását, amellyel gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát, vagy a kilépést az eurózónából, amivel szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával.
