A génmódosított növények és élelmiszerek felhasználása régóta megosztja az európai közvéleményt. Vannak tagállamok, amelyek kultiválják a genetikailag módosított terményeket, mások - köztük Magyarország - nem kérnek belőlük.

Idén április óta az egyes országok megtilthatják a génmódosított növények termesztését a területükön, olyan termények esetében is, amelyeket EU-s szinten engedélyeztek. Ezzel a lehetőséggel élt és élni kíván a magyar kormány is.

Az Európai Bizottság nemrég azt javasolta, hogy mostantól a GMO-t tartalmazó élelmiszerek és állati takarmány forgalmazására is ugyanez a szabály vonatkozzon. A felhasználásukat elutasító tagállamoknak nyomós indokokkal kellene alátámasztaniuk a tiltási szándékukat, de nem hivatkozhatnának arra, hogy a termék egészségi és környezeti kockázatokat rejt. Ennek megállapítására a nemzeti szakértőkkel együttműködő, az uniós engedélyezési eljárásban kulcsszerepet játszó Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság jogosult.

A génmódosított termékek piacának tagállami korlátozását előrevetítő bizottsági előterjesztés azonban sem a kormányközi döntéshozó testületben, sem az Európai Parlamentben nem kapott zöld utat. Bírálói az áruk belső piacának a szétesésétől, a határellenőrzések bevezetésétől tartanak, és az EU nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeinek a megsértését látják az előterjesztésben. A GMO-t ellenzők nem tartják elég markánsnak és jogilag megalapozottnak a tagállami betiltás lehetőségére vonatkozó garanciákat.

Ennek a jogszabálynak csak kárvallottjai lennének - hangsúlyozta lapunknak Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő, a mezőgazdasági bizottság póttagja. Szerinte az uniós szintű engedélyezés és a tagállami tiltások olyan kuszaságot teremtenének Európában, amelyben senki nem lenne képes nyomon követni a génkezelt termékek útját.

Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az évi 36 millió tonna, jórészt génkezelt szójabab behozatalára szoruló Európának inkább alternatív megoldásokat kellene kidolgoznia az import kiváltására. Mint lapunknak elmondta, Magyarországon előrehaladott kutatások folynak egy új, olcsó fehérje kifejlesztésére, amely piaci versenyelőnyhöz fogja juttatni a tejtermelőket, a sertés- és baromfitenyésztőket.

A politikus közölte azt is, hogy a magyar kormány az uniós szabályozásnál szigorúbb, az adott termék GMO mentességét igazoló cimkézést fog bevezetni a jövő évtől. Az EU-ban a gyártók csak azt kötelesek feltüntetni a cimkén, ha egy élelmiszer vagy takarmány 0,9 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz GMO-t.

A parlamenti elutasítást követően a kormányok asztalára kerül a jogszabálytervezet. Ha a huszonnyolcak is megvétózzák, a Bizottságnak új javaslattal kell előrukkolnia.